Város és a Duna-part - Visegrád, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°47'8", Hosszúság 18°58'12" (N47 47.13 - E18 58.2) Térkép

Visegrádi vár, Fellegvár a Várhegy csúcsán

Visegrád neve szláv eredetű, jelentése „magasabb vár”. Ennek szó szerint megfelel a város 14. századi latin „Altum Castrum” elnevezése is.

A Várhegyen már a korai vaskor idején is létezett egy megerősített település, ennek helyére építtette a 13. század közepén IV. Béla magyar király felesége, Lascaris Mária királyné (egyben a bizánci császár lánya) a Fellegvár háromtornyos, háromszög alaprajzú erődítményét, mely megfelel a mai belső várnak. Az építkezés anyagi hátterét a királyné Bizáncból hozott ékszerei biztosították.

Visegrádi vár, Fellegvár

A 14. század kezdetén a magyarországi Anjou-ház alapítója, Károly Róbert (I. Károly) az erődítményt egy külső várfallal bővíttette ki. A vár hamarosan az uralkodó kedvelt tartózkodási helye és pár év alatt királyi székhely lett. Az építkezéseket később fia, I. Lajos király is folytatta.

Feltételezhető, hogy már az Anjou uralkodók idején is a Fellegvár falai között őrizték a magyar koronázási ékszereket.

Keresztelő Szent János római katolikus templom

Az épület Leonard Schade esztergomi építőmester tervei alapján 1773-82 között épült. A 20. század 30-as éveiben a visegrádi templom falai közé kerül a budavári Szent Zsigmond-kápolna oltárképe, Vincenz Fische alkotása.

Szent Sebestyén-kápolna (Milleniumi-kápolna)

Szent Sebestyén a Krisztus utáni 287-ben vértanúhalált halt keresztény mártír és egyben a római császári gárda tisztje volt. Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek áldozata lett. Népszerű segítő szent, pestis- és egyéb járványok idején gyakran fordultak hozzá, de céhek, kézművesek is választották védőszentjüknek. Szent Sebestyén mártírhalála gyakori téma a keresztény művészetben.

Mátyás király Művelődési Ház és Városi Könyvtár

A 20. század eleji épület először valószínűleg a Bisitz család tulajdona volt. Később a helyi emberek Kokas-villaként emlegették, talán a tornya csúcsán lévő szélkakas miatt. A II. világháború után egy ideig szakszervezeti üdülő volt, ám hamarosan művelődési házként kezdték használni. 1970-től a müvelődési ház és a könyvtár már a villa falai közt egyesítve kapott helyet.