Belváros, egyéb helyszínek - Vác, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°46'31", Hosszúság 19°7'49" (N47 46.52 - E19 7.82) Térkép

Rálátás a Szent Anna piarista templom dupla tornyaira

A római katolikus piarista rendet 1597-ben alapította Kalazanci Szent József, kinek szobra látható például a váci piarista templom homlokzati erkélye felett. Terjeszkedésük nem sokkal ezután már el is éri a lengyel-magyar határt, pontosan 1642-ben. Előbb Podolin, Privigye (Prievidza) és Nyitra (Nitra) városokba (melyek ma Szlovákia területén vannak), majd 1714-ben a Felvidék déli határára, a Dunakanyar és Vác térségébe is megérkeznek. Az akkori váci püspök igen nagy örömmel fogadja őket, hiszen segítheti nagy céljában, a kálvinizmus visszaszorításában Vácon. Így 1717-ig, gróf Althann Mihály püspökké szenteléséig a piaristák vezethetik a plébániát.

A váci Szent Anna piarista templom

A korábban tisztán barokk váci Piarista templomot 1725-1745 között építették, ám eredeti hagymasisakos tornyait az akkori romos állapotukra való tekintettel 1886-ban átépítették. A templom homlokzatán az erkély felett a piarista rend alapítója, Kalazanci Szent József szobra látható. Berendezései közül velencei tükrös oltára kiemelkedő jelentőséggel bír. A főoltáron lévő díszes kis szekrény (tabernákulum) 1759-ből való. A templom a mai Szentháromság téren áll, melynek helyén egykor halpiac volt.

A váci Nagyboldogasszony püspöki székesegyház (néha váci dóm és váci nagytemplom néven is említik)

A Váci Székesegyház építéséről még az az Eszterházy Károly döntött, aki Vác után később Eger püspöke lett és ahol ma tér és főiskola is őrzi nevét. A magyar és német lakosságot addig elválasztó palánksort elbontatta és helyén kialakíttatta a Konstantin teret, a főtemplom leendő helyét.

A székesegyház impozáns méretekkel rendelkezik: hossza 72, szélessége 34 méter, kupolája pedig 55 méteres magasságba nyújtózkodik. Toronyóráit a Rancz Első Magyar Toronyóragyár készítette. A templom felszentelésére 1772-ben került sor, berendezései öt évvel később készültek el teljesen.

Szentháromság-szobor a Szent Anna piarista templom előtt

A homokkő Szentháromság-szobor 1755-ben készült barokk stílusban és az átvészelt 1740-1741-es pestisjárványra emlékezteti az utókort. A kompozíció elsősorban a pestistől védő szenteket ábrázolja, továbbá megtalálhatóak rajta az akkoriban az egyház szintjén két részre osztott Vác (Püspök-Vác és Káptalan-Vác egyházkerületek) egyházi címerei is. A szoborcsoport mögött a téren a Váci Strandfürdő és Uszoda bejárata található.

Az úgynevezett Görög-templom Vácon

A késői barokk stílusú ortodox ún. Görög-templomot Vácon letelepedett délszláv kereskedőcsaládok emelték az 1790-es esztendőben. 1963-ban múzeummá alakították, 1973-tól időszaki kiállításoknak, valamint a Tragor Ignác Múzeum tárlatainak helyszíne.

A Görög-templom kiállítóterem tőszomszédságában, a Március 15. tér 19. számú ház hétszáz esztendős kőpincéje ad teret a „Memento Mori” című állandó kiállításnak, mely a Fehérek templomában talált 18. századi kriptatemetőt mutatja be a nagyközönségnek. A kiállított tárgyi leleteken keresztül nem csupán a kor temetkezési kultúrája ismerhető meg, de a korabeli emberek mindennapjai is.

A váci Nagyboldogasszony püspöki székesegyház (Váci székesegyház) hatalmas ajtaja

Az építkezést az osztrák Franz Anton Pilgram építész tervei alapján kezdték meg, az alapokat 1761-ben rakták le. Miután Migazzi Kristóf lett Vác püspöke, költséghatékonyabb megoldást keresett és Isidore Canevale francia származású osztrák mestert kérte fel, hogy a kész alapokra egy kevésbé költséges székesegyházat alakítson ki. Az építkezés vezetője ugyanaz volt, aki a kecskeméti Nagytemplomot tervezte, egy piarista szerzetes, Oswald Gáspár.

A váci Nagyboldogasszony püspöki székesegyház (Váci székesegyház)

A váci püspökség felállítása óta a jelenlegi székesegyház már a harmadik püspöki főtemplom, ráadásul már a harmadik helyszínen. Az első az I. Géza Árpád-házi magyar király idejében (a 11. század második felében) emelt úgynevezett vártemplom volt, mely a középkori váci vár területén, a mai Géza király téren lévő ferences templom helyén állt. A templom a Tatárjárás, azaz Magyarország mongol inváziója (1241-1242) alatt pusztult el, a mongolok felgyújtották.

A második a Szent Mihály-plébániatemplom volt, melyet a Tatárjárás után IV. Béla magyar király által az országba hívott délnémet telepesek építettek valamikor a 14. század elején, immár a város mai főterének helyén (Március 15. tér), a 11-12. század óta itt lévő kisebb templom helyére. Az épületet a 15. század eleje táján gótikus stílusban átépítették és kibővítették. Ez a templom a török elleni harcokban és a megszállás idején (Vácon 1544-1686 között) tönkrement, de a keresztények mindvégig használhatták. Miután a törököket kiűzték a városból (1686) a romos épületet a katolikusok elvették az addig azt használó protestánsoktól. Püspöki székhelynek akarták kialakítani, ám az épület a sok bővítés ellenére sem volt megfelelő székesegyház. Talán emiatt is az 1755-ben megkezdett átépítéseket Eszterházy Károly püspök 1760-ban leállíttatta, és teljesen új főtemplom építéséről határozott egy harmadik helyszínen.

Ez lett végül az 1772-ben átadott Nagyboldogasszony püspöki székesegyház a mai Konstantin téren (a beltér 1777-ben készült el). A templom alatt teljes hosszában altemplom (kripta) található, mely egymástól különválasztva püspökök, kanonokok és világi emberek temetkezési helye is egyben.