Váci Duna-part - Vác, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°46'32", Hosszúság 19°7'33" (N47 46.53 - E19 7.55) Térkép

Zenepavilon a váci Duna-parton, a folyó túloldalán a Szentendrei-sziget zöldell

Vác kompkikötőjétől déli irányban hosszan a Duna mentén, a déli ártéri ligeterdős területekig egy tágas park és sétány található. Itt a kellemes séták mellett sportolni is akad lehetőség, a hely nagy népszerűségnek örvend például a kerékpározók és a görkorcsolyázók köreiben is. A kisebbeket kalandos játszóterek várják, a sétányt övező, sültekkel illatozó éttermek pedig gyakran színültig megtelnek vendéggel.

Nepomuki Szent János szobra a váci révnél

Nepomuki Szent János a 14. században élt, pap, prágai kanonok és érsekhelyettes, valamint IV. Vencel cseh király hitvesének gyóntatója. A király gyanakvásból azt akarta Jánostól, hogy árulja el, mit gyónt neki a királyné. Ő azonban a gyónási titok szentségét védve ezt megtagadta IV. Vencel királytól, aki ezért megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta. Így ő lett a gyónási titok mártírja, majd XIII. Benedek pápa avatta szentté 1729-ben.

Hozzá kell tenni, hogy IV. Vencel mindemellett azt is nehezményezte, hogy János a király tudta nélkül erősített meg egy apátválasztást. Hogy melyik volt a főbb indíték Nepomuki Szent János megöletésénél, nem lehet biztosan tudni.

Nepomuki Szent János, Csehország védőszentjének szobra

Nepomuki Szent János többek között a folyók, hidak és hajósok védőszentje, ezen kívül Csehország oltalmazója. Szobrai szerte Magyarországon is megtalálhatóak, elsősorban a barokk korból és sokszor vízpari településeken, hiszen ő a vízzel foglalatoskodó emberek védelmezője. Ezt a váci szobrot Migazzi Kristóf bíboros emeltette 1764-ben. 125 esztendőn keresztül egy hídon állt, lebontották, majd 1890-ben e helyen ismét felállították és 1998-ban restaurálták.

A szobor hátterében a Hegyes torony látható, amely a középkori városfal legészakabbra fekvő saroktornya és Vác egyetlen fennmaradt középkori épülete. Jelenleg lakóépületként működik.

Zenepavilon a váci Duna-parton, a folyó túloldalán a Szentendrei-sziget zöldell

A váci Duna-part sétányát platánfák és a Feszl Frigyes (1821-1884) által tervezett öntöttvas korlát szegélyezi. E neves, német származású családba született magyar építész munkái közé tartozik például a budapesti Pesti Vigadó és a Dohány utcai zsinagóga is.

A váci Szent Kereszt Ferences templom és a várfal maradványok részlete

A Szent Kereszt ferences templom a legrégibb napjainkban is álló templom Vácon. A barokk stílusú ferences rendház és templom 1721-1761 épült, az 1685-ös török ostromban romba dőlt középkori vár és az egykori püspöki székesegyház köveinek felhasználásával. Egy időben a Pest Megyei Levéltár otthona volt, egészen míg 2004-ben az épületegyüttest visszakapták a ferencesek. Ettől függetlenül a rendház ma (2010 körül) üresen áll. Fából faragott rokokó főoltárán kívül érdekességet rejt a korábbi Levéltár folyosójának előtere. Itt látható a ferencesek nyári éttermének kézmosómedencéje, mely Báthory püspök egykori vörös márvány sírkövéből lett kialakítva.

I. Géza magyar király szobra

Ifjabb Blaskó János alkotása, 2000

I. Géza magyar király (1040-1077) volt az Árpád-házból, valamint Vác városalapítója is egyben. Szobra az egykori középkori városfal ormán áll és a (keresztény) magyar államiság milleniumának (ezredik évfordulójának) tiszteletére állították 2000-ben. A szobor egyben a Duna-parti sétány végét is jelzi, innen már leginkább ártéri ligetek találhatók a folyóparton, kellemes külvárosi hangulattal.