Belváros, főtér - Vác, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°46'41", Hosszúság 19°7'39" (N47 46.68 - E19 7.65) Térkép

Rózsákkal ékesített park a főtéren, háttérben a Fehérek temploma, távolabb pedig a Piarista templom kettős tornya látszik

A váci Március 15. tér az egyik legszebb barokk főtér ma Magyarországon. Jelenlegi formáját 2006-ban nyerte el, Pogány Frigyes és Horler Miklós tervei alapján, de jellegzetes háromszög alakú alaprajza pedig még a tatárjárás után, a 13. században ideköltözött német telepeseknek köszönhető.

Gyakori az esküvő a Fehérek temploma (Felsővárosi Plébániatemplom, régi Domonkos templom) által nyújtott pompás díszletek között

Az egykor a domonkos szerzetesrendhez tartozó váci templom felállítása 1699-ben kezdődött, ám a Rákóczi-szabadságharc miatt egészen 1755-ig elhúzódott. Az építés vezetője Kalcher Márton volt. A templom belső rokokó díszítése 1770 körül készült el. Az oszlopos főoltár központi képén V. Pius pápa imádkozik, a törökök elleni csata sikeréért könyörög.

A Fehérek temploma elnevezést a domonkos rendi szerzetesek öltözete, a fekete köpeny alatt viselt fehér csuhájuk (az ún. habitus) után kapta. Meglepő, hogy míg például Magyarországon a domonkosokat "fehér barátoknak" hívták, addig Angliában és pár más országban éppenhogy "fekete barátok" ("Black Friars") néven nevezik őket a fekete köpenyük miatt. "Fehér barátoknak" egyébként általában a ciszterci szerzeteseket hívják, de néha más rendeknél is előfordul az elnevezés.

A templom homlokzatán említésre méltó a lantot formáló ablak két oldalán látható Szent Domonkos és Szent Imre szobrok, az ablak fölött pedig egy Immaculata-szobor (Szeplőtelen Fogantatás szobor) látható. Érdekes módon a Fehérek temploma tornya nem a főtér felőli oldalon, a bejáratnál, hanem az épület másik felén található.

A Fehérek temploma és a romkert a főtér közepén

A Vác főterén található romkertben a középkori Szent Mihály-templom és a temetőkert falmaradványai láthatók, a modern üvegtetővel fedett rész a 18. századi altemplom felett pedig az egykori egyházi épület múltját bemutató kiállítást rejti. A Szent Mihály-templom egészen 1761-ig állt e helyen, hozzávetőleg ötszáz évig. Az épületnek meghatározó szerepe volt a környező városkép alakulásában, egy időben hozzáépítések segítségével megpróbálták katedrálissá alakítani, ám ez nem sikerült. A török időkben a kálvinisták fészkelték be magukat a romos templomba, de végül az épületet 1761-ben elbontották.

Szent Hedvig-szobor a Fehérek temploma oldalában

Hedvig lengyel királynő 1373-ban született, Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Kotromanić Erzsébet lányaként. Akárcsak Szent Erzsébet, ő is az elesett emberek, szegények és árvák segítője volt. Vagyonát szétosztotta a szegények közt, alapítványt hozott létre a krakkói egyetemnek (ma Jagelló Egyetem, lengyelül "Uniwersytet Jagielloński"). Első gyermeke születése közben hunyt el a lengyelországi Krakkóban 1399-ben, igen fiatalon, mindössze 26 évesen.

Szent Hedvig szobra a Fehérek temploma oldalában, egy csobogó kút felett

Szent Hedvig (lengyelül Jadwiga) testét a lengyelországi Krakkó városában, a Waweli székesegyház oltára alá temették el. Azért nem a királyi kriptába, mert biztosak voltak közeli szentté avatásában. Ez azonban csak 1997-ben következett be, az első lengyel pápa, II. János Pál (született Karol Józef Wojtyła) jóvoltából. Ettől függetlenül már halálakor szentségként tisztelték és mindig is ennek megfelelően ábrázolták.

Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar patrónusa (védőszentje) is egyben, Vác is ebben a régióban található. A váci Fehérek temploma mellett álló szobor Horváth Tibor és Sáros László alkotása, 2006-ban, a főtér rekonstrukciójának évében avatták fel.

Főtér, barokk szobor a váci Városháza épülete előtt, háttérben a Nagypréposti palota látható

A Nagypréposti palota, a mindenkori nagyprépost rezidenciája a 18. század közepén épült. A nagyprépost egy magas rangú tisztség több keresztény egyházban, ő a káptalan feje és a püspök tanácsadója. A felújított épületben található a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény.

A váci Városháza épülete

A Városházát Vác legjelentősebb világi barokk épületének tartják. Helyén egy 1680-as térkép szerint még török fürdőépület állt, de egy 1718-as forrás már városházát jelöl. A napjainkban látható épületet 1730-tól egészen Mária Terézia császárnő 1764-es látogatásáig készítették, alakították.

Az épület homlokzatán az igazság istennője, Jusztícia (Justitia) szobra a központi alak. Kétoldalt egy-egy női figura, Magyarország, valamint az építést finanszírozó Migazzi Kristóf püspök címereivel.

Fehérek temploma, más néven Felsővárosi Plébániatemplom vagy régi Domonkos templom

A templom 1990-es években történt felújítása közben, egészen pontosan 1994-ben a munkások elfelejtett lejáratra bukkantak egy befalazott ajtó mögött. Ez egy boltozatos kriptába vezetett, ahol rengeteg (265 darab), szinte a plafonig érő halomban álló míves, 170-270 éves koporsóra bukkantak. Ezekben csontvázak helyett természetes úton kialakult múmiákat találtak, halotti ruhákba öltöztetve.

A váci püspökség engedélyével elvégezték a helyszín és a „váci múmiák” tudományos vizsgálatait. Ma a fellelt halotti tárgyakat a feltárást végző Tragor Ignác Múzeum, míg a testeket (egy csecsemőmúmia kivételével) Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi. A leletanyag betekintést enged a körülbelül kétszáz évvel ezelőtt itt élt különböző származású, életkorú és társadalmi helyzetű emberek mindennapjaiba, szokásaiba és hiedelmeibe. Sőt, a tudósok segítségével már arcvonásaik is megismerhetőek.

A leletekhez kapcsolódó szenzációs felfedezés, hogy a fellelt mumifikálódott emberek némelyike életében több halálos betegséggel szemben is teljes mértékben ellenálló lehetett. Ennek okát még vizsgálják, de a rezisztencia valószínűleg genetikai mutációknak volt köszönhető. A kutatások nagy segítségére lehetnek a közeljövő orvostudományának.