Visegrádi vár (fellegvár) - Visegrád, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°47'37", Hosszúság 18°58'49" (N47 47.62 - E18 58.82) Térkép

A Dunakanyar Várdombról feltáruló látványa

A Dunakanyar visegrádi folyószakaszán ma is láthatóak nyomai a korábban tervezett bős-nagymarosi vízlépcső (hivatalosan Gabčíkovo-nagymarosi Vízlépcsőrendszer) építkezéseinek. Az 1930-as években eredő, majd 1963-ban Magyarország és Csehszlovákia között konkrét beruházásnak induló elképzelés szerint a Duna hajózhatóságának javítására és energiatermelési célból vízierőmű komplexum létesült volna, többek között itt, a Dunakanyar térségében. A tervezett vízlépcső azonban nem készült el, mivel félő volt, hogy a Duna felsőbb szakaszain, elsősorban a magyarországi Szigetköz nedves lápjaiban várhatóan ökológiai katasztrófát fog okozni. Ezért a magyarországi rendszerváltás utáni első országgyűlésen, 1990-ben a magyar pártok elutasították a létesítmény felépítését.

A csehszlovák vezetők azonban egyoldalúan úgy döntöttek, hogy a vízlépcső C változatát mindenképpen megépítik, 1992-ben be is indították a bősi erőművet és a Duna vizét 40 kilométer hosszan önkényesen csehszlovák oldalra elterelték. A magyar kormány válaszlépésként a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult. Öt év eltelte után a Nemzetközi Bíróság úgy döntött, hogy mindkét fél hibás: Magyarország jogtalanul szüntette meg az 1977-ben kötött államközi szerződést, míg az akkor már a Cseh Köztársaságtól különvált Szlovákia törvénytelenül indította be a bősi erőművet. Mindenesetre a projekttel kapcsolatos viták egy része még ma sem zárult le egészen, a szlovák fél a Duna vizét továbbra is jogalap nélkül tereli el, emellett a projektnek napjainkban is vannak hátrányos környezeti hatásai.

A hatszögletű Salamon-torony felülről, a Fellegvár fokáról nézve

A hatszintes Salamon-torony a visegrádi alsó vár lakótornya. Elnevezése egy félreértésen alapul, mivel a névadó Árpád-házi Salamon magyar király a 11. században élt és ezért természetesen nem lehetett a 13. században épült torony foglya, amint azt a legenda tartja. Salamon király pártütő volt, korábbi trónját szerette volna visszaszerezni I. (Szent) László magyar királytól, aki 1083-ban ezért elfogta és valóban Visegrádon tartotta fogva. Ám nem itt, hanem a Sibrik-domb egykori ispáni várában. Szent László ezután viszont hamarosan, már ugyanezen év augusztusában, I. (Szent) István király szentté avatásának ünnepén fogságából szabadon is bocsátotta Salamont.

A Salamon-torony különlegessége az Európában egyedülálló hatszögletű alaprajza, nyolc méter vastag falai és jópár fennmaradt román stílusú ablakíve. Felújítását az 1870-es években kezdik meg Schulek Frigyes elgondolásai alapján, aki a budapesti a Halászbástya, valamint a Mátyás-templom újjáépítésének tervezője. Napjainkban a helyreállított 31 méter magas falai közt Visegrád történelmét bemutató kiállítás várja a látogatókat.

Visszapillantás a lépcsőről, a látvány lenyűgöző

1335-ben híres összejövetel színtere volt a visegrádi vár, melyet úgy hívtal gogy "visegrádi királytalálkozó". Ezen részt vett a vendéglátó Károly Róbert magyar király mellett többek között az általa meghívott János cseh király (más néven Luxemburgi János vagy Vak János), Nagy Kázmér lengyel uralkodó, Luxemburgi Károly morva őrgróf (a későbbi IV. Károly német-római császár), XIV. (Wittelsbach) Henrik bajor herceg és I. Rudolf szász hercegek. A találkozó eredményeként megszületett egy olyan egyezmény, mely az érintett országok gazdasági függetlenedését biztosította Bécstől és a Habsburgoktól.

Az egykori találkozó példáját követve 1991-ben a királyi palota adott helyszínt az úgynevezett „Visegrádi Négyek” (Magyarország, Lengyelország, valamint Csehszlovákia, mely 1993-ban felbomlott az önálló Csehországra és Szlovákiára) együttműködési találkozójának. A „visegrádi országok” miniszterelnökei 2006-ban, a tizenötödik évfordulón Visegrádon ünnepelték meg az 1991-es egyezmény sikerességét.

A vár hosszú ideig a magyar koronázási ékszerek őrzőhelye volt

1370-ben lengyel küldöttség érkezett a városba, akik felajánlották I. (Nagy) Lajos magyar királynak a lengyel koronát. Koronázási ceremóniát követően a magyar Szent Korona mellett immár visegrádi Fellegvár kincseskamrájában őrizték a lengyel koronát is. Visegrád egyébként kisebb megszakításokkal a magyar koromázási ékszerek, így a Szent Korona őrzőhelye volt az Anjou Károly Róbert király idejétől (1301-től) egészen 1529-ig.

A Nagy-Villám-hegy a Fellegvárból, a csúcson a Zsitvay-kilátó teteje látszik

A visegrádi Várhegy mellett található a 377 méter magas Nagy-Villám. A hegy csúcsán a Zsitvay-kilátó áll, 1933-ban a Magyar Turista Szövetség fennállásának 20. évfordulójára építtette és támogatta anyagilag is az akkori igazságügyminiszter, egyben a Magyar Turista Szövetség elnöke, Zsitvay Tibor. A kőből készült épületet dr. Kessler Hubert tervezte, eredetileg Jubileumi-kilátó volt a neve, de nagyon hamar, már 1935-ben is Zsitvay-kilátó néven emlegették.

A kilkátó mellett többek között a Nagyvillám Étterem, kalandpark és canopy kötélpálya is található a Nagy-Villám-hegyen, a csúcstól valamivel lejjebb.