Kőszeg

Kőszeg, ez a kedves kisváros barokk építészeti emlékeivel régmúlt időkről mesél. A település a Kőszegi-hegység délkeleti lábánál található, hegyek által körülölelve. Történelmét áthatja a földesúri önkénnyel szembeni küzdelem, valamint az önállóság elérésének célja. Nagyhírű vára és belvárosának tüneményes házai a Nyugat-Magyarországon járó turisták egyik kedvelt úticéljává teszik.

A régészeti munkák során felszínre kerültek hozzávetőlegesen 6000 éves leletek is. Ezen a helyen már a 9. században, tehát a Honfoglalás előtt vár, templom és település is állt. Kőszeg 1328-ban már királyi városi címet kapott, a város falait elkezdték újjáépíteni, megerősíteni. Az antik Római birodalom kereskedelmi útvonala, a közismert Borostyánkő út Kőszegen is keresztül haladt, mely által a helyi kereskedelem is virágzásnak indult.

A vár és egész Kőszeg jelentős része az 1777-es tűzvészben leégett. A polgárok házait később egységes barokk stílusban újjáépítették, és ugyanígy a várudvart és a Szent Jakab-templomot is.

Az Árpád-kori déli kapu helyén 1932-ben, eklektikus stílusban épült Hősök Tornya (vagy más néven Hősök Kapuja, Hősi Kapu) alatt átsétálva juthatunk a Jurisics térre. Ezt erődszerű épületek és gótikus templomok szegélyezik, közepén kút vize csobog.

Kőszegi vár

Kőszeg észak-nyugati részén található a fallal és árokkal védett vár. Egykor ennek elővárát is vizes árok vette körül, ez akkoriban Magyarországon ritkaság számba ment. A vár emeletes lakószárnya öt tornyával - melyek közül napjainkra már csupán kettő áll - magyar uralom alatt épült, kápolnája és a Garai címeres épülete úgyszintén. A 15. század folyamán Mátyás király tovább bővítette a várat, reneszánsz stílusban. Később mintegy 150 évre a Habsburgok birtokolták.

A híres Jurisics Miklós kapitány 1532-ben néhány száz katonájával és 700 jobbágy segítségével megvédte Kőszeg várát a Bécs ellen vonuló százezer fős török sereggel szemben. E tettéért a várkapitányt I. Ferdinánd király a város földesurává nevezte ki. A hősies helytállás emlékére a városban minden nap 11 órakor megszólalnak a harangok. A várudvarra néző loggiákat, homlokfalakat és a környező házakat ezután jellemzően reneszánsz stílusban építették újjá. 1695-1931 között az Eszterházy család birtokába került, a továbbiakban honvédségi laktanya is volt, napjainkban pedig a Jurisics Miklós Múzeum otthona.

Szent Jakab-templom

Egy krónikás tollából már 1246-ból is említéseket találhatunk Kőszeg e legrégebbi műemlékének alapját képező templomról. A háromhajós felépítésű templom a 15. század elején épült késő gótikus stílusban, a Garaiak címerével díszítve. A homlokzatán található fülkében Szent Jakab 18. században készült szobrát csodálhatjuk meg, belül pedig a barokk főoltárban, a szószékben és a mívesen faragott padok látványában gyönyörködhetünk.

Szent Imre-templom

Az egyházi épület érdekes keveréke a hívek óhajának és az építőmester elképzeléseinek: az emberek kérése volt a gótikus rész, az építőmester ötletei voltak viszont például a hajószárnyak reneszánsz záródású ablakai. A hagymasisakos tornyával gótizáló, 17. század elején épült késő reneszánsz templom főoltárképét ifj. Dorfmeister István festette 1805-ben.

Sgraffitós-ház

A Sgraffitós-ház elnevezése a 16-17. században készített homlokzati díszítéseire utal. További különlegességei az emeleti helyiségekben látható stukkódíszítések, valamint bibliai témájú mennyezetfreskói is.

Városháza

Az eredeti épület a 15. században készült, ám először a 16. században reneszánsz stíluselemeket kapott, később pedig, az 1710-ben tomboló tűzvész után barokk stílusban építették újjá Kőszeg városházáját. Ugyanekkor festették a homlokzati képeit is, melynek témáját a Jurisics család adja, valamint az egykori Nagy-Magyarország címert és a városcímert is. Az épületben látható több másik falikép is, így például Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal, vagy egy Szent István ábrázolás.

Patikaház

A korabeli patika 1777-től működött, napjainkban az eredeti berendezéseivel látható és múzeumként funkcionál.