Miskolc

Észak-Magyarország régióközpontja és már több ezer évvel ezelőtt előnyös helyet választottak neki. Miskolc határában simul a síkságba a csodás Bükk hegység, a Sajó vize és a Szinva-patak is itt ad találkát egymásnak. Neve hallatán napjainkban általában inkább egy modern nagyváros jelenik meg az emberek szeme előtt, pedig ott a Diósgyőri vár, Lillafüred, emellett maga a belváros is látnivalók sokaságát kínálja.

A környező Bükk-hegység barlangjai és a ma már a város területén lévő Avas-hegy lábának környéke ősi csontokat rejtegetett, az itt fellelt ősember-leletek bizonyítják Miskolc sok ezer éves eredetét. A magyarok egy évezrednél is régebben léptek először a majdani város földjére. A környéken többféle etnikumot találtak, ezek többnyire a Papszer, a Tetemvár és a Sötétkapu nevű területeken éltek, de a későbbi diósgyőri vár helyén is is állt már egy földvár.

Miskolc városa nevét az egykori Miskóc nemzetség után kapta, ez pedig a későbbi Borsod megye elnevezését adó Bors nemzetség egyik ága volt. Szerencsétlen módon Csák Máté oldalára álltak Károly Róberttel szemben, minek utána a területet a nemzetség elvesztette. Viszont az általuk alapított Szent Benedek-rendi apátság maradványaira nemrég bukkantak rá a tapolcai völgyben.

Az 1700-as években Miskolc is komoly fejlődésen ment keresztül, templomok, iskolák mellett ekkor épült a városháza és a megyeháza is, a belvárosban pedig még manapság is látható több egykori nagybirtokos kúriája.

Miskolc egyik jellegzetes városrésze az Avas, ez patinás hírét elsősorban borospincéinek köszönheti, de itt található az avasi református templom és az a különálló harangtorony is, mely egyike a város jellegzetes szimbólumainak. Nem messze innen a településhez kötődő ismert közéleti személyiségek végső nyughelyét is adó temető fakszik. Minden negyed órában hallható a toronyóra bájos harangjátéka.

Miskolci Nemzeti Színház

Magyarország első kőből épült színháza, Miskolc polgárainak adományaiból épült 1823-ban. Előadásai és színészi gárdája igen rangos, sok ember már csak emiatt is felkeresi a várost.

Diósgyőri vár

A uradalom központja, melyhez régen Miskolc tartozott, a 13. századból származó diósgyőri királyi vár volt. A vár alapítása a Bors nemzetség érdeme, a tatárjárást és egy felújítást követően Nagy Lajos birtokába került. Palotáját egykoron sokszögletű külső vár vette körbe, a várfalat a négy égtáj irányában ikertoronnyal megerősített kapuépítmények szabdalták, ezek pedig egy vizesárkon keresztbefutó hidat fogtak közre. Itt, a királyi vár falai között ratifikálták 1381-ben a békekötést Velencével.

A romok között napjainkban pezseg az élet, állandó programok, koncertek, hangulatos nyáresti előadások formájában. A régmúlt idők hangulatát várjátékokkal és a vár területén lévő panoptikum segítségével idézhetjük meg.

Lillafüred

Lillafüred közigazgatásilag Miskolc része, annak egyik legszebb turisztikai látványossága. 1890-ben Gróf Bethlen András elhatározta, kormányüdülőt építtet e helyen. Az új települést Lilla nevű unokahúgáról Lillafüred néven illette.

Egy húsz méter magas szikláról itt zubog alá a Szinva patak vize, egyben Magyarország legmagasabb vízesése. A patak régebben a közeli Hámori-tóba torkollott.

Lillafüred környékén három nevezetes barlang is rejtőzik: az Anna mésztufa-barlang kövei növényi lenyomatokat őriznek, kialakulásának köszönhetően világkülönlegesség. A környék legnagyobb cseppkőbarlangja az István-barlang, a Szeleta-barlang világhírét pedig az itt talált több százezer éves pattintott kőeszközök révén szerezte.