Esztergomi Bazilika - Esztergom, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°47'56", Hosszúság 18°44'11" (N47 47.93 - E18 44.18) Térkép

Melocco Miklós „Szent István megkoronázása” című szobra és a Bazilika kupolája a lemenő nap fényében

A szobor az esztergomi vár rondelláján azt a pillanatot örökíti meg, amikor Szent István fejére kerül a korona. Az alkotás 12 méter magas, anyaga hófehér süttői mészkő (Süttő egy közelben fekvő település) és Szent István király halálának évfordulóján, 2001-ben avatták fel.

Bakócz-kápolna (Annuntiatio-kápolna) az Esztergomi Bazilikában

A mai Esztergomi Bazilika helyén egykor álló Szent Adalbert-templom még Szent István király idejében (11. század első harmadában) épült. Az akkori székesegyházat előbb tűzvész, majd később a török pusztította, illetve dzsáminak használta. A vár visszavételének csatáiban, 1594-ben a benne tárolt lőpor felrobbant és csupán Bakócz Tamás érsek 1506-1511 között reneszánsz stílusban épült vörösmárvány kápolnája maradt épen. Ezt a 18. század közepén szétszedték (1600 darabra) és beépítettek a mai Bazilika falaiba.

A templomi orgona, alatta a Bazilika főbejárata

Az esztergomi főszékesegyház eredeti 49 regiszteres és 3530 síppal rendelkező orgonája az osztrák Ludwig Mooser munkája volt, 1856-ban avatták fel és akkoriban a legnagyobb volt Magyarországon. A hangszer hangzását a mester 1800-as évek közepén Salzburg környékén szerzett tapasztalatai is befolyásolták (Mooser innen származott). Az eredeti Mooser-orgona a II. világháború alatt jelentősen károsodott, ezért egy új hangszert építettek a templomba. Az 1970-es évek közepe óta Baróti István (1940-2014), a bazilika orgonistájának tervei szerint és vezetésével új, 146 regiszteres orgona kerül kialakításra, melybe a régi orgonából megmenekült sípok, sípsorok is beépítésre kerültek. Az új orgona legmagasabb sípja kb. 11 méter hosszú, a legkisebb pedig alig 7 mm. Elkészülte után várhatóan ismét ez lesz Magyaroszág legnagyobb templomi orgonája, Európában pedig a harmadik legnagyobb.

Az Esztergomi Bazilika (Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház) látképe a Szent Tamás-hegy (Szenttamási kálvária) felől nézve

A klasszicista (más néven neoklasszicista) Esztergomi Bazilika Kühnel Pál, Packh János, majd végül Hild József tervei alapján készült, 1856-ban szentelték fel, még befejezetlen állapotban. A ceremónián Ferenc József uralkodó is részt vett, Liszt Ferenc magyar zeneszerző pedig külön ez alkalomra misét is írt (Esztergomi Mise) és a helyszínen maga vezényelte azt.

Az Esztergomi Bazilika főbejárata

Az Esztergomi Bazilika falai 17 méter szélesek, ezzel Közép-Európa legvastagabb falrendszerét adják. A székesegyház altemploma egyben Magyarország főpapjainak, így a többek közt 1956-os beszédéről ismert Mindszenty József bíboros nyughelye is.

Az Esztergomi Bazilika szószéke és főoltára

A főoltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, Mária mennybemenetelét mutatja be. A kép világviszonylatban a legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárkép, magassága 13,5 méter és 6,6 méter széles.

Az Esztergomi Bazilika kupolája belülről

A II. világháború alatt a Bazilika súlyosan megsérült, különösen az oszlopcsarnok egyik eleme és a kupola héjazata. Ma már természetesen helyreállított formájában látható. A kupola belső magassága 71,5 méter, körben 12 ablaka van és kívülről 24 oszlop tartja.

Harangtorony

A főszékesegyház három harangja a bal oldali (déli) toronyban kapott helyet, a legnagyobb a közel hat tonnát nyomó (5827 kilogrammos, 218 centiméter átmérőjű) Nagyboldogasszony-harang. Szlezák László készítette 1938-ban, miután az előző, valamivel kisebb harang 1930-ban megrepedt.

Esztergomi Bazilika (Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház)

Az Esztergomi Bazilika (Szent Adalbert-főszékesegyház) a Magyar Római Katolikus Egyház központja, egyben Magyarország legmagasabb épülete, már amennyiben az egyéb építményeket, adótornyokat és kéményeket nem számítjuk. A templom magassága az altemplomtól a tetejéig számítva kereken 100 méter, hossza 118 méter, szélessége 49 méter. Nem meglepő módon ez Magyarország legnagyobb egyházi épülete is egyben, méreteit Európában egyebek közt a római, pontosabban vatikánvárosi Szent Péter-bazilika (136 méter magas), a londoni Szent Pál-katedrális (111 méter) és a németországi Kölni Dóm (157 méter) szárnyalja túl. A főszékesegyház belső alapterülete 5660 négyzetméter. Az 57 méter magas harangtornyokat két oldalt árkádokkal kapcsolták az épület fő tömbjéhez.

Szelepcsényi György esztergomi érsek portréja a Bakócz-kápolna ajtaján

Készítette Szász Endre magyar festőművész 1983-ban.

Szász Endre erdélyi születésű magyar képzőművész (1926-2003) egyik kevésbé ismert alkotása éppen az Esztergomi Bazilikában található, a Bakócz-kápolna fa ajtaján. A szitanyomat technikával készült grafika Szelepcsényi György esztergomi érseket (1595-1685) ábrázolja. Az alkotást 1983-ban készítette a művész, a maga nagyon jellegzetes stílusában.

Mindazonáltal ennek a képnek van két párja is, melyek abban az időben készültek, amikor Szász Endre a Hollóházi Porcelángyárban (porcelán manufaktúrában) is alkotott. Ezek a teljesen más technikával készültek, de a porcelán festményeken pontosan fel lehet ismerni ugyanezt a portrét, a nagy bajuszú érseket profil beállítással. Egyik példányát a festőművész elküldte II. János Pál pápának, míg a másik egy 2003-mas aukción tűnt fel, és akkor 1 000 000 forintért kelt el.