Kegytemplom és kolostor - Márianosztra, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

Az 1352-ben alapított pálos kolostor és templom

A márianosztrai pálos kolostor régóta ismert búcsújáró hely, 1352-ben alapította I. (Nagy) Lajos magyar király. A pálos rend (Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje) egyébként az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A kolostor köré szerveződő település valószínűleg az itt a Magyarok Nagyasszonya (azaz Szűz Mária) tiszteletére emelt templom után kapta a nevét: Maria Nostra latinul annyit tesz, hogy a "Mi Máriánk".

A templom szentélye és főoltára

Magyarország török megszállását az akkori márianosztrai templom is nagyon megsínylette, így 1729-re új barokk templomot avattak (tervezte Vépi Máté pálos szerzetes), ez látható napjainkban. A templom és a kolostor - kisebb megszakításokkal - a pálosok kezében volt egészen 1786-ig, amikor II. József német-római császár és magyar király rendeletével feloszlatta a szerzetesrendet. A templom ugyan tovább működött, ám a kolostor 1858-ig üresen állt. Császári parancsra ekkor női fegyházzá alakították, és Vincés nővérek kezelésébe került. 1950-től a kommunista rendszer alatt férfi fegyház és börtön lett, és csupán 1989-1991-ben kerültek a nem büntetés-végrehajtásra szolgáló épületrészek ismét a pálos szerzetesek gondozásába.

A főoltár képe a częstochowai csodatévő Fekete Madonna kegykép egyik másolata, lengyel szerzetesek ajándéka

Magyarország török hódoltságának időszaka alatt a márianosztrai pálos kolostort és templomot feldúlták és kifosztották, az épületegyüttes pusztulásnak indult. Az épületek és a rendi élet helyreállítása 1712-ben kezdődhetett el ismét, Széchenyi György alapítványának és a lengyelországi Częstochowából érkező szerzetesek segítségével. Ők hozták magukkal a pálosoknak ajándékba a lengyel város híres kegyképének, a częstochowai csodatévő Fekete Madonnának másolatát. Ennek gyorsan növekvő népszerűségét és tiszteletét azzal is kifejezték, hogy 1749-ben a képen lévő Mária és a gyermek Jézus fejére festett koronát tettek (úgymond "megkoronázták"). A kegykép szereplőin ma látható koronák azonban jóval későbbiek, a magyar Szent Koronát utánzó fejdíszeket már Lékai László bíboros kérésére 1983-ban helyezték el a képen.

Częstochowa város híres zarándokhely Lengyelországban. Itt, a 293 méter magas Jasna Góra (magyarul Fényes Hegy) pálos kolostorában őrzik a híres Fekete Madonna ikonképet. A kegyképnek csodatévő erőt tulajdonítanak, de egyben a lengyel katolicizmus és függetlenség egyik szimbóluma is. Az ikonkép Jeruzsálemből Konstantinápoly és Belz után végült 1382-ben került lengyelországi Jasna Góra-i kolostorba, melyet épp ugyanebben az évben alapított Nagy Lajos magyar király és kapott meg tőle a magyar pálos szerzetesrend. A legenda szerint az ikont maga Szent Lukács evangélista festette egy cédrusfa táblára.

A częstochowai Fekete Madonna kegyképnek még legalább két hiteles másolata is van a mai Magyarországon. Az egyiket magyar pálos rend hazatelepülésének 60. évfordulójára ajándokozták a lengyelek 1994-ben, és budapesti Gellért-hegyi Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban került elhelyezésre. 2011-ben egy másik másolat került a szintén budapesti Szent István-bazilikába.