A téli behavazott Óváros - Szentendre, Magyarország

Kattintásra:

Kattintson a képekre!

Tulajdonságok, jellemzők

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°40'4", Hosszúság 19°4'32" (N47 40.07 - E19 4.53)

Információk, rövid történetek, érdekességek

A szerb ortodox Belgrád székesegyház (szerbül Саборна црква vagy Saborna)

A szentendrei Belgrád-templom kertjében kapott végső nyughelyet a szerb származású magyar zeneszerző és népzenegyűjtő, a szomszédos Pomáz város szülötte, Vujicsics Tihamér (szerbül Тихомир Вујичић, 1929-1975), aki tragikusan hunyt el a szíriai Damaszkusznál egy repülőszerencsétlenségben. Több közismert magyar filmes produkció zenéjét is ő írta, így például "A Tenkes kapitánya", a "Bors" vagy a "Princ, a katona" című tévéfilmsorozatok, vagy "A dunai hajós" című, Jules Verne regénye alapján készült 1974-es magyar kalandfilm zenéjét.

Szent Lázár Hrbeljanovics cár és szerb fejedelem szobra a Belgrád székesegyház kertjében

Nebojša Mitrić alkotása, 1989

I. Lázár szerb fejedelem és cár (eredeti nevén Lázár Hrbeljanovics, kb. 1329-1389) a Balkán-félsziget középkori történelmét nagyban meghatározó, 1389-ben lezajlott rigómezei csata egyik fővezére volt. Miután a szerb csapatok az Oszmán Birodalomtól vereséget szenvedtek, a fejedelmet a szultán lefejeztette. Holttestét azonban sikerült megszerezni a szerbeknek, és előbb Pristinában, majd Ravanicában, 1690-ben pedig Szentendrén egy fatemplomban helyezték el. A szerbek szent uralkodója végül 1699-ben, az úgynevezett karlócai béke után kerülhetett végső nyughelyére, a ravanicai kolostorba.

A római katolikus Keresztelő Szent János-plébániatemplom (vagy Vártemplom)

A Templomdombon álló Keresztelő Szent János római katolikus templom központi része (főhajója) eredetileg 1241-1283 között épült, de a visegrádi ispán leromboltatta, és csak a 14. században építették újjá, immár gótikus stílusban. Több helyen azt írják, hogy eredetileg Szent András apostol tiszteletére szentelték fel, és így a település e templom után kapta mai nevét.

A források annyiban ellentmondásosak, hogy a települést már II. Géza magyar király idejében (a 12. század közepén) elkezdék "Sanctus Andreas" néven említeni, amikor ez a templom még nem is állt. Helyén azonban valószínűleg már ekkor is volt egy román stílusú templom, melynek védőszentje valóban Szent András volt. Így a mai Szentendre a nevét nem a Várdombon (vagy Templomdombon) ma látható templom után, hanem annak 12. századi elődje után kaphatta. Mindettől függetlenül a ma látható Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szentendre legrégibb építménye, mely a városképet is nagyban meghatározza.

A Blagovestenszka-templom oldalán lévő bejárat mellett a lábazat rejti a 48 évesen elhunyt Tolojanni Demeter görög kereskedő 1759-ben faragott vörös márvány sírkövét. Az ezen lévő görög felirat miatt a Blagovestenszka-templomot gyakran Görög templomnak is hívják.