Szigetvár

Magyarországon alig akad hasonló kisváros, melyhez ilyen sok hősi legenda és műemlék kötődne a török időkből, mint Szigetvár. A település elsősorban Zrínyi Miklós által lett közismert, aki a túlerőben lévő törökök ostromakor a vár feladása helyett inkább kirontott a várból katonáival és az ellenségre támadt, pedig tisztában volt vele, hogy ezt nem élhetik túl. A vár mellett érdemes felkeresni belvárosát és gyógyfürdőjét, emellett programjai is sokunkat maradásra késztetnek majd.

Már a kelták és a rómaiak korában is erődítmény állt Szigetvár akkor még mocsaras területén. A Honfoglalás idejében Botond vezér törzse telepedett itt le, később, a 15. században pedig már középkori város fejlődött ki e helyen, melyet vizesárokkal és erős városfalakkal kerítettek körül.

Szigetvár történelme összefonódik az itt épült várral. A török támadások idején 1526-ban megerősítették a várost és a szigeteit - az Almás-patak felduzzasztásával - vízzel vették körül. A török seregek végül csak több ostrom után, de Zrínyi Miklós kapitány hősi helytállásának ellenére 1566-ban bevették a várat. Visszafoglalni csak nagy sokára, 1689-ben sikerült. A török uralom idején a magyarokat elűzték, elhurcolták, helyükre török és bosnyák népek telepedtek le.

Szigetvári vár (Szigeti vár)

Magyarország történelmi szempontból egyik legismertebb vára. Az 1400-as évek elején építették egy mesterségesen emelt szigeten. A patak felduzzasztásakor kialakult tó másik szigetén lévő mezővárossal egykor híd kötötte össze. A vár mellett a várost is megerősített fallal védték.

1526 után a vár királyi kézre került és a török támadás hírére megerősítették. Az uralkodó állandó őrséggel látta el és nagyhírű vitézek védték a törökök ostromaikor, ám végül 1566-ban Zrínyi Miklós kapitánysága alatt az ellenség végül elfoglalta. Zrínyi maroknyi serege, magyar és horvát katonák a jelentős túlerővel szemben egy hónapig hősiesen tartotta a várat, majd mikor a vár már lángokban állt, kitört az ellenségre. A várat halálukig nem adták fel. Zrínyi Miklós dédunokája az eseménynek a híres Szigeti veszedelem című eposzban állított emléket.

A bejárat mellett látható a magyar reneszánsz lantos-énekmondó, Tinódi Lantos Sebestyén szobra, aki énekes históriáival az országban zajló eseményekről tájékoztatta a nemeseket. A mai vár az eredetitől eltér, mivel az utóbbi teljesen elpusztult az 1566-os ostromban. A jelenlegi Andrássy kastély földszintjén és a hozzáépült Szulejmán szultán dzsámiban rendezték be a Zrínyi Miklós Múzeumot, ahol a kapitánynak külön emlékszobát szenteltek.

Egy legenda úgy tartja, Szulejmán szultán megígérte Zrínyi Miklósnak, hogy amennyiben lányát feleségül adja hozzá, elvonul a vár alól. Zrínyi igennel válaszolt, leánya ezután este kilovagolt a szultán sátrához, lenyilazta őt és még az éj leple alatt visszatért a várba. Nyilai ugyan célt tévesztettek, ám a vár ágyúi már nem, megölték Szulejmánt. A törökök alvezére azonban eltitkolta katonái elől a szultán halálát, e helyett felöltöztette és trónjára ültette. A katonákat harcba indította és a várat elfoglalta. Mikor már a belső várnál jártak a törökök, Zrínyi lánya felrobbantotta a puskaporos hordókat, miáltal sok török katona is életét vesztette vele együtt.

Egy másik történet azt regéli, hogy mikor Zrínyi a kirohanásra készült, a házas katonák elbúcsúztak feleségeiktől a kápolnában, majd leszúrták őket, nehogy török kézre kerüljenek. Az egyik asszony azonban más halált választott, férfiruhát öltött és a férje mellett küzdött az ellenséggel. Mindketten a csatamezőn lelték halálukat.

Zrínyi tér (főtér)

Az itt álló, 1589-ben épült római katolikus templom Ali pasa dzsámijának átalakításával készült, Szent Rókusnak szentelték 1788-ban. A pasa sírkápolnáját lebontották, az épületet kibővítették, két minaretje viszont ma is a török idők bizonyságaként áll.

A Zrínyi tértől a vár felé haladva, a Vár utca elején a klasszicista stílusú Sóház található. Az épület később postakocsi állomásként is szolgált, napjainkban pedig kávéház és egy helytörténeti kiállításnak is helyet ad.

Törökház

A török hódoltság korából származik ez a lakóépület, 16. századi jellegzetes török téglából építették. Ez az eredeti formájában fennmaradt műemlék európában igazi, korábban karavánszerájként, utazók szálláshelyeként használták. Termeiben manapság múzeumlátható, benne az állandó kiállítás címe: „Szigetvár a török korban”.

Magyar-Török Barátság Park

A park bejáratánál II. Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós impozáns szobrai fogadják az erre járót. A park az 1566-os ostrom idején elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye. E helyen állt a szultán sátra a fő ostrom alatt. Hogy a szultán halálát titokban tartsák, a török főemberek a testet a sátorban temették el. A szultán eredeti dzsámija a Zrínyi téren álló barokk templom helyén volt.

Turbéki kegytemplom (Szigetvár külterület)

II. Szulejmán bebalzsamozott testét Isztambulba vitték, a belső szervei viszont a közelben levő Turbékon lettek eltemetve. A szultán fia, II. Selim a sír fölé márvány türbét állíttatott, ennek helyére később katolikus fakápolna épült. Itt letelepedett egy ferences rendi remete, aki ápolta, gondozta a kegyhelyet. Őt számos későbbi remete követte, akik a kápolna mögött felépített remetelakban éltek. A kegytemplom manapság a törökök egyik fontos szent helye és a katolikusok búcsújáró helye is egyben.