Hősök tere - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°30'53", Hosszúság 19°4'39" (N47 30.88 - E19 4.65) Térkép

Gábriel arkangyal szobra a Milleniumi emlékmű tetején

A Milleniumi emlékmű (más néven Ezredévi emlékmű) központi 36 méteres oszlopán lévő Gábriel arkangyal bronz szobor Zala György alkotása 1901-ből. A gömbön álló főangyal közel 5 méter magas, jobb kezében a magyar Szent Koronát, balban pedig az apostoli kettős keresztet tartja (ahogy azt a legenda szerint az államalapító Szent István király látta álmában).

A Milleniumi emlékmű a magyar nemzeti hősök emlékkövével

Utóbbi Kertész K. Róbert és Gebhardt Béla alkotása, 1929 és 1955

A Milleniumi emlékmű Árpád vezér lovasszobra és a Hősök emlékköve (ez egy kenotáfium, üres, szimbolikus emléksír) között egy fém fedőlap artézi hőforrást takar. A hévizes artézi kutat Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja fedezte fel. A szakember volt az artézi kutak fúrásának bevezetője Magyarországon.

Műcsarnok

A budapesti Hősök terén álló Műcsarnok Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján készült, 1895-1896-ban a Honfoglalás 1000 éves évfordulóján tartott ünnepségsorozaton került átadásra. Manapság leginkább hazai és külföldi kortárs művészek reprezentatív kiállításai láthatóak benne. Az eklektikus, neoklasszicista stílusú épület tipikusan bazilikális elrendezésű.

A bazilikális felépítésű épület egy fő- és több mellékhajóból áll, a mindig magasabb és emellett központi részen álló főhajón pedig a mellékhajók feletti ablakok világítják meg a belső teret. Továbbá, az épület hátulján egy kiöblösödő, általában lekerekített rész, úgynevezett apszis kerül kialakításra, mely jól látható a Műcsarnok túloldán is. Maga ez az építészeti elrendezés az ókori római vásárcsarnokokból ered, és hasonló célra a közelmúltban többször is alkalmazták (pl. a budapesti Nagy Vásárcsarnoknál a Ferencváros városrészben)

Műcsarnok

A Műcsarnok a 2. világháború alatt megsérült, a károkat Borsos László vezetésével állították helyre 1949-1950 között. Az építészmérnök-épülettörténész-restaurátor tevékenyen kivette részét a háború utáni műemlék helyreállításokból, például az akkor erősen megrongálódott Budai Várnegyedben. A Műcsarnokot legutóbb 1991-1994 között restaurálták.

A szecessziós Groedel-villa

Tervezte Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula, épült 1900-ban.

A Lendvay utcában áll és a Hősök terére néz a szecessziós stílusú volt Groedel-villa, Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészek alkotása, 1900-ban épült. A villaépület 1951-1989 között a pártállami rendszer Állami Egyházügyi Hivatalának adott helyet. Állítólag egy bizonyos Káldy püspök halálát követően nagy iratégetést rendeztek itt, sok mai egyházi méltóság talán csak ennek köszönhetően utasíthatja el a vádakat, hogy egykor együttműködött a kommunista állampárttal. A magyarországi rendszerváltás után az előbb pár évig liberális, majd 1992-től jobboldali konzervatív Fidesz párt tulajdona. 1990 tavaszától 2004 elejéig pártszékház, utána egy időre bérbe adták, jelenleg (2015-ben) pedig ismét a Fidesz Központi Hivatala, azaz székháza.

2014. október 26-án este Budapesten több tízezres tömeg tüntetett az internetadó tervezete ellen, melyet az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz-kormány készült bevezetni a hálózati forgalmat megadóztatva. A menet áthaladt az Erzsébet hídon is, ahol ikonikus képek készültek a kezükben világító mobiltelefonokat magasba emelő tüntető tömegről, ezek a világsajtót is bejárták. A Hősök terén a tüntetők egy részének figyelme idővel a Lendvay utcai Fidesz-székházra irányult, az internet forgalom megadóztatása és az Orbán-kormány elleni tiltakozásul letelepedtek előtte és halomba hordtak egy csomó régi számítógép alkatrészt és perifériát. Ekkor történt, hogy páran monitorokkal és billentyűzettel bedobtak egy-két ablakot az épületen. A Fidesz később ezt meglovagolva - és persze valószínűleg figyelem elterelési célból - barbár vandalizmusról és tízmillió forintos károkról beszélt, de amint később kiderült ez persze nem volt igaz. Egyébként ez volt a Fidesz-kormányok elleni első igazán nagy, sokakat megmozgató tüntetés. A tiltakozások végül sikerrel is jártak, a kormány meghátrált és így - legalábbis egyelőre - nincs forgalom arányos internetadó Magyarországon.

A Városligeti Műjégpálya a Milleniumi emlékművel

A Pesti Korcsolyázó Egyletet 1869. végén alapította meg Kresz Géza és 15 társa, akik díjmentesen megkapták a területet jégpálya kialakítása céljára. Ezután saját költségükön kis fából készült melegedőt építettek. A szabadtéri jégpálya a Városligetben 1870. januárjában kezdte el működését. Kapuit személyesen Rudolf koronaherceg (Habsburg-Lotaringiai Rudolf főherceg) nyitotta meg a nagyközönség előtt.

Gyerekcsapat a városligeti jégpályán, a Milleniumi emlékművel

Létesítésekor a városligeti volt a világon a legnagyobb egybefüggő szabadtéri jégpálya, ráadásul gyönyörű természeti és épített környezetben. A gyorskorcsolya sport először 1894-ben jelent meg Magyarországon, az első magyar gyorskorcsolya-bajnokot, Péczeli Andort itt a Műjégen avathatták 1900. januárjában. Magát a pályát 1926-ban Európában elsőként (egyes források szerint Bécs után másodikként) műjégpályává alakították, így képes lett mesterséges jég előállítására és már akár évi 105 napig lehetett korcsolyázni, és a nagy nemzetközi versenyek rendezése is egyszerűbbé vált.

A Városligeti Műlyégpálya korcsolyacsarnoka a csónakázó tó felől

Nyáron csónakázó tó, télen jégpálya. A Városligeti Műjégpálya első fa melegedő épülete 1874-ben leégett. Ezután a következő épületet Lechner Ödön, a kor stílusalkotó építésze tervezhette meg. A fa szerkezetű épület 1875-ben készült el, férfi és női öltöző szárnya volt közös melegedővel, ám a negy érdeklődés miatt rövidesen kicsinek bizonyult.

Íjász szobor a Városligeti Műlyégpálya épülete előtt

A városligeti Olof Palme sétányon, a Műjégpálya épülete előtt felállított férfi íjászt ábrázoló bronz akt szobor Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása (többek között a gellérthegyi Szabadság-szobor központi nőalakja is az ő műve). A művész 1919-ben készítette, majd 1925-től a margit-szigeti Magyar Atlétikai Club sportpályáját ékesítette. Jelenlegi helyére 1929-ben került. Érdekesség, hogy a szobor egy-egy másolata Stockholm (Svédország) és Santa Barbara (USA) városokban is megtalálható.

A Városligeti Műlyégpálya korcsolyacsarnoka

A jelenlegi neobarokk városligeti korcsolyacsarnok épületet eredetileg id. Francsek Imre tervezte 1895-ben, majd 1905-ben máris tovább bővítették. 1944-ben a bombázások nagyon súlyos károkat okoztak a Műjégpályában. Később a helyreállítás során valamelyest tovább bővítették, Paulheim Ferenc tervei alapján. Utolsó felújítása 2010-2011-ben volt, ekkor a 2. világháborúban teljesen lebombázott szárnyat is újjáépítették, így az épület ma már ismét az 1944-es állapotának megfelelő, eredeti formájában látható (természetesen modern létesítményekkel felszerelve).