Szigligeti vár - Szigliget, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

A ma étteremként működő szigligeti Lengyel-Putheány-kúria 1782-ben épült, eredetilag barokk stílusban. Építésekor vélhetően a korábban felrobbantott vár köveit is felhasználták. Kapuja felett egy kövön Lengyel Boldizsár címere látható, melyet az egykori várkapu lebontásakor helyeztek át ide.

A felsővár egyik helyreállított bástyája

Szigliget várát a 239 méter magas Várhegy csúcsán a pannonhalmi bencések építtették 1260-1262 között, elkészülte után azonban egy cserét követően rögtön IV. Béla magyar király birtokába került. Több tulajdonosváltást követően 1521-ben az addigi tulajdonos Újlaki-család örököse a Lengyel-családnak adományozta a várat, akik egészen a 19. század elejéig birtokolták a területet, gyakorlatilag folyamatosan. Ezen idő alatt csupán 1531-ben történt nagyobb változás a tulajdonosi viszonyokban.

A Mohácsi csatában (1526) a törököktől elszenvedett súlyos vereség után zavaros idők jöttek. Amellett, hogy az Oszmán Birodalom a fél Magyarországot megszállta, 1526 decemberétől 1570-ig egyazon időben két viszálykodó királya is volt, akik ráadásul kettéosztották az ország "maradékát" is. Ekkor mivel a Lengyel-család Szapolyai Jánost (azaz I. János magyar királyt) támogatta, a konkurens Habsburg Ferdinánd (I. Ferdinánd magyar király) hűtlenségre hivatkozva elkoboztatta tőlük a várat és az enyingi Török Bálint nándorfehérvári bánnak adományozta (ő többek között Gárdonyi Géza magyar író "Egri csillagok" című művéből is ismert). Mivel a várat önként nem adták át, Török Bálint nevében Martonfalvay Imre ("Imre deák") vette be a várat 1531-ben, csellel, vérontás nélkül. Ezután ő lett a várkapitány, többek között kutat furatott ivóvíz forrásnak és megerősíttette, bővíttette a várat. 1541-ben azonban Martonfalvay Imre és Török Bálint is a törökök fogságába esett, ahonnan előbbi ugyan meg tudott szökni, de az 1540-es évektől Szigliget vára immár ismét a Lengyel-családé lett.

Szigliget falut a törökök ugyan elpusztították, erődítményét - ahová a lakosság is menekült - azonban sosem tudták bevenni. A vár végzetét előbb a 17. század végén egy villámcsapás következtében történt tűzvész, majd az I. Lipót osztrák császár és magyar király hozta el, aki az akkor már régóta elavult és jelentőségét vesztett erődítményt 1702-ben felrobbantatta. Köveinek egy részét később felhasználták a Várhegy alatt található kúriák és gazdasági épületek építésekor. A vár régészeti feltárása és helyreállítási munkái 1991-ben kezdődtek és azóta is folynak.

Kilátás a Balaton-felvidék vulkanikus tanúhegyeire

A jellegzetesen kúpos, vagy lapított kúp alakú tanúhegyek meghatározzák és különlegessé teszik a Balaton-felvidék látványát. Legismertebb képviselőik a 437 méter magas Badacsony és a valamivel alacsonyabb Szent György-hegy.

10-12 millió évvel ezelőtt a miocén földtörténeti korban a Kárpát-medence területén a sekély Paratethys-óceán (vagy Paratethys-tenger) öble terült el, melyet később a kiemelkedő Kárpátok vonulatai elzártak és a beömlő folyók édesvízű, pontosabban brakkvizű (félsós) beltengert alakítottak ki. Ez volt a Pannon-tenger, mely kb. 600 ezer évvel ezelőttre lassan eltűnt, vízének nagy része a mai Szerbia és Románia határán található Vaskapu-szoroson keresztül folyt el, kiszáradása után pedig vastag homok- és agyagréteget hagyott maga után (az üledékréteg vastagsága a 3-4 kilométert is elérte). Egyébként a Kaszpi-tenger és az Aral-tó ugyanilyen módon keletkezett az egykori Paratethys-óceán feldarabolódásakor. Habár a Fekete-tenger mai formájában valószínűleg csak az utolsó jégkorszak után alakult ki, gyakorlatilag az is ennek az ős-óceánnak a maradványa.

A Pannon-tenger kiszáradása után a terület vulkanikus aktivitást mutatott, alacsony viszkozitású, híg bazaltos láva ömlött a felszínre, mely megszilárdulása után megvédte az alatta lévő kőzetet a lepusztulástól. Ahol nem óvta kemény bazalt-takaró a tájat, ott a talaj gyorsan elmállott, így alakultak ki a mai medencék és maga a Balaton is (továbbá a Hévízi-tó eredete is ekkorra tehető).

Érdekesség, hogy a Balaton-felvidék tanúhegyeit hasonló jelenség hozta létre, mint a vadnyugati filmek díszleteiül is szolgáló Monument Valley hegyeit az Egyesült Államok-beli Arizona és Utah államok területén, az ilyen hegyeket Észak-Amerikában "butte" vagy néha "monadnock" névvel illetik.

A szigligeti vár és távolban a 415 méter magas Szent György-hegy

A Szent György-hegy híres különleges bazalt-orgona képződményeiről, de borairól úgyszintén, akárcsak az egész Balaton-felvidék, melynek fehérborai gazdag zamatukat valószínűleg a vulkanikus talajnak is köszönhetik.