Trsteno-i arborétum - Trsteno, Horvátország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

Trsteno_strandja_és_kikötöje

A Trsteno-i Arborétum a világ egyik legrégebbi ilyen létesítménye. A Gučetić-Gozze család hozta létre a villa kert együttest 1492-ben. A kezdeti időkben nagy segítség volt, hogy a kert az Adriai-tenger partján létesült. Akkoriban úgy bővült a gyújtemény, hogy a hajóskapitányokat kérték meg arra, hozzanak nekik magvakat és növényeket az útjaikról.

Cikász (Cycadophyta)

A cikászokat (Cycadophyta) gyakran hívják szágópálmának és néha pálmafenyőnek is. A zárvatermő pálmákhoz azonban nincs sok közük, habár megjelenésük kétségkívül igen hasonló. A fenyőkkel együtt ellenben a nyitvatermők nagy csoportjának részei, de csak távoli rokonok. A pálmák "csupán" a késő kréta korban jelentek meg a Földön, míg a cikászfélék sokkal korábban, a földtörténeti késő karbon korban, azaz kb. 310 millió éve már léteztek. Kiszámolható, hogy emberi léptékkel szinte felfoghatatlanul sok, legalább 200 millió év a két növénycsalád közötti korkülönbség.

Pálmák a nyári villánál

Az eredeti korai reneszánsz stílusú villaépület 1667-ben egy nagy földrengésben komolyan megsérült. Így tehát trsteno-i arborétum reneszánsz parkjában ma látható épület már egy később, de ugyanezen a helyen épült másik villa. Maga a park és az épületegyüttes 1948 óta áll védelem alatt, az egykori családi birtok nagyjából ekkortól tekinthető botanikus kertnek.

Egy zöld színű kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus) a "békanyál", azaz zöld moszatok között a kis tóban (a Neptun-kútnál)

A kecskebékát (Pelophylax kl. esculentus vagy Pelophylax ridibundus × Pelophylax lessonae) korábban Pelophylax esculentus latin néven önálló fajnak tartották, de a DNS-vizsgálatok rámutattak, hogy valójában két másik európai kétéltű faj, a tavi béka (Pelophylax ridibundus vagy Pelophylax ridibunda) és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) természetes úton létrejött, rendkívül gyakori és termékeny hibridje. Sokféle változata lehet, de leggyakrabban zöld színű a háta és testén sötét foltok vagy dudorok vannak.

A hibrid élőlények két különböző faj keveredéséből jönnek létre, általában egyszerre mindkét szülő jellegzetességeit magukon hordozzák, ellenben legtöbbször terméketlenek. Ez azonban a kecskebéka esetében nem igaz, sőt, képes szaporodni a tavi békával, a kis tavi békával és más kecskebékákkal is. Ám a hibrid tulajdonságainak fennmaradásához hosszú távon ezeknél a békáknál is mindkét szülő fajra (a tavi békára és a kis tavibékára is) szükség van.

Tengerparti út és azúrkék kristálytiszta víz

A Trsteno-i arborétum már pusztán az utóbbi pár évtizedben is több csapást átvészelt. 1991 őszén a horvát függetlenségi háború idején a szerb vezetésű Jugoszláv Néphadsereg (JNA) hajókról lőtte és repülőgépekről bombázta a területet, lángba borítva a növényzetet. Hatalmas károkat okoztak az arborétumban, még a legrégebbi központi rész is megsérült, ahol a sokat megélt régi villa áll.

A 2000-es évben erdőtűz pusztította el a kert nagyjából 120 ezer négyzetméteres részét. Mindezek ellenére a park még így is képes volt megújulni és napjainkban a környék egyik elsőszámú turisztikai attrakciója.