Budai várnegyed, vegyes képek - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°30'9", Hosszúság 19°1'54" (N47 30.15 - E19 1.9) Térkép

(Boldog) XI. Ince Pápa szobra

XI. Ince Pápa (született Benedetto Odescalchi, 1611-1689) "Magyarország megmentőjeként" is ismert, mivel az úgynevezett Keresztény Liga egyik kezdeményezője és szervezője volt, mely 150 év megszállás után végült segített kiűzni a törököket Magyarországról. A Budai Vár visszafoglalásakor (1686) a pápa szobrának helyén ölték meg Abdi Abdurrahmant (1616-1686), az utolsó budai basát.

Mátyás király-dombormű az egykori Szent Miklós-templom tornyán

I. Mátyás magyar király (más néven Hunyadi Mátyás vagy Corvin Mátyás, 1443-1490) szobra a budavári Szent Miklós-templom fennmaradt tornyán egy a németországi Bautzenben található, 1486-ban készült dombormű másolata és 1930-ban állíttatta Budapest közgyűlése. Corvin Mátyás uralkodása idején a XV. század második felében Bautzen település a magyar király birtoka és a Magyar Királyság része volt (egészen pontosan 1469-1490 között). A domborművet I. Mátyás király (latinul Matthias Corvinus Rex) legélethűbb ábrázolásának tartják.

Budai Várszínház (Nemzeti Táncszínház)

Az Budai Várszínház majd később Nemzeti Táncszínház épülete 1736 körül készült, eredetileg ferences, később pedig karmelita templom és kolostor volt. Miután II. József magyar király 1784-ben feloszlatta a rendeket az épület előbb egy-két évre kaszinó lett, majd 1787-ben a főváros első kőszínházává alakították Kempelen Farkas magyar tudós feltaláló (németül Wolfgang von Kempelen, 1734-1804) tervei szerint. Falai között 1800-ban hangversenyt adott a világhírű német zeneszerző Ludwig van Beethoven. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása csak 1978-ban fejeződött be. Ekkor ismét színházként nyitották meg (és ismét Várszínház néven), majd 2001-ben a táncművészet magyarországi otthona lett (Nemzeti Táncszínház).

2014 nyarán derült égből villámcsapásként érte a táncszakmát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ide, a volt karmelita kolostorba kívánja áthelyezni hivatalát legkésőbb 2016. március 15-ig. Tehát a színháznak addigra mennie kell az épületből, vélhetően a Széll Kálmán térhez közel eső Millenáris Park kulturális központ területére. A Miniszterelnökség ideköltöztetésével kapcsolatban több probléma is felmerült, elsősorban hogy drága, mivel az épület jelenlegi formájában kimondottan színházi célokra készült és belül teljesen át kell építeni. Sokak szerint a project felesleges és az ország jelenlegi anyagi helyzetét tekintve pazarlás. A magyar történelem utóbbi néhány évszázadában egyébként már nem Buda volt az ország politikai - és különösen nem a törvényhozási - központja, hanem Pest, így a Budai Várat is inkább reprezentációs célra használták (és ez elvileg ma is így van). Talán a szintén reprezentációs célú Sándor-palota tekinthető valamelyest kivételnek, mely 1867-1945 között sokáig miniszterelnöki rezidencia volt, 2003 óta pedig a köztársasági elnök rezidenciája.

Etikai szempontból érdekes, miért túrja ki már a sokadik kulturális intézményt valamelyik történelmi épületből az Orbán-kormány hatalmi eszközökkel, hogy megszerezze a saját céljaira. Ilyen intézmény például a Néprajzi Múzeum a pesti Kossuth Lajos téri volt Igazságügyi Palotában, vagy a Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában (utóbbiakat szintén tervezik elköltöztetni a Budai Vár várható nagyszabású felújításával/átalakításával egyidőben). De a Pesti Vigadó gyönyörű épületének ingyenes átadása a kormányközeli Magyar Művészeti Akadémiának is hasonló forgatókönyv szerint történt.