Terézváros, Andrássy út kora tavasszal - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°30'30", Hosszúság 19°4'4" (N47 30.5 - E19 4.07) Térkép

Terror Háza Múzeum

Az Andrássy sugárúton található Terror Háza Múzeum gyakran ajánlott turistacélpont, valószínűleg nem ok nélkül. Az intézményt 2002-ben alapították, tematikája elsősorban a 20. századi magyarországi és európai diktatúrák (leginkább a kommunizmus és a fasizmus) bemutatása, valamint célja az áldozatok emlékének őrzése is.

Az épület pályafutása viszonylag hétköznapian indult, lakóháznak épült 1880-ban és Feszty Adolf tervezte az akkor divatos neoreneszánsz stílusban. 1932-ben az akkori tulajdonos magyar-zsidó festőművész Perlmutter Izsák (1866-1932) a Magyar Zsidó Múzeumra és a Pesti Izraelita Hitközségre hagyta. 1937-ben azonban már az akkori magyar nemzetiszocialista mozgalom tagjai béreltek itt helyiségeket, a hírhedt Szálasi Ferenc és társai. Ebből nőtte ki magát az 1939-1945 között létező Nyilaskeresztes Párt (Hungarista Mozgalom, a "nyilasok"), melynek 1940-ben ez a ház, az Andrássy út 60. lett a főhadiszállása. Hamarosan kínzóhely és börtön is lett benne bárki számára, akit a nyilasok nemkívánatosnak vagy ellenségnek tekintettek.

A második világháború végén a szovjet csapatok bevonultak Magyarországra, ám ez felszabadulás helyett újabb, ráadásul igen hosszú megszállást jelentett. A szovjetek - más csatlós országaikhoz hasonlóan - hamarosan rákényszerítették Magyarországra a kommunista ideológiát. Ebben persze bizonyos magyarok is hathatósan közreműködtek, és ez együttesen hosszú időre megpecsételte az ország sorsát. A Terror Háza Múzeum épületébe 1945-ben a kommunisták hatalmát biztosító és az állami terrort megvalósító politikai rendőrség költözött, majd később ennek utódszervezetei: 1946-tól az ÁVO (Államvédelmi Osztály), majd 1948-1956 között az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) használta az épületet. Ebben az időben rengeteg helyiséget cellákká, kihallgató- és kínzóhelyiségekké alakítottak, és amikor már kevés volt a hely, a környékbeli épületek pincéi is így jártak, komplett pincebörtön-rendszert alakítottak ki a politikai és egyéb fogvatartottaknak. A politikai titkosrendőrség hasonlóképpen működhetett, mint a Sztálini Szovjetunióban, vagy napjainkban Észak-Koreában, csak valamivel kisebb léptékben.

1956-ban a desztalinizáció jegyében megszűnt az ÁVH, az épület pedig különféle állami vállalatok székháza és irodaépülete lett. A még mindig kommunista államvezetés igyekezett a korábbi események nyomait minden formában eltűntetni, eltitkolni, és ez hosszú ideig sikerült is. Az épület alatti pincebörtönből például klubhelységet alakítottak ki az 1957-ben alapult Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) részére.

A múzeummá alakítás végül Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján történt, és 2002-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönségnek. Főigazgatója a megnyitásától kezdve Schmidt Mária történész, a kiállítások szakmai irányvonala, koncepciója is nagyrészt neki köszönhető.

A szecessziós stílusú Schanzer-villa

Az Andrássy út egyik szecessziós gyöngyszeme a 10 és fél szobás Schanzer-villa. Tévesen néhol Schwanzer-villa néven említik, pedig a nevét adó első tulajdonosa Schanzer Ignác szolnoki fakereskedő volt. Tervezője és berendezője Spiegel Frigyes, épült 1907-1908 között (valószínűleg Bloch és Holitscher építész mesterek korábbi tervéből indult ki). Tetőterében színházterem és presszó, alagsorában pedig étterem is működött. A helyén 1906-ig álló, Feszl Frigyes által tervezett és 1882-1883-ban épült Bányász villáról sajnos nem maradt fenn emlék vagy fénykép.

A palota 1900-1921 között Törökország nagykövetsége volt, majd több tulajdonosváltás követően 1940-1945 között az állam rendeletileg odaadta az Országos Magyar Sajtókamara részére. 1945-1947 között a szovjet Kliment Vorosilov marsall rendeztette be saját főhadiszállásának, majd innentől hosszú ideig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MÚOSz székháza lett.

2014 végén a 2006 óta eladó és 2008 óta kihasználatlan üresen álló épületet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nevű konzervatív köztestület vásárolta meg valószínűleg, több mint 1,7 milliárd forint közpénzen, ezáltal az épület közvetve állami tulajdonba került.