Városliget, Budapesti Állatkert: Építészet, műemlékek - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°31'4", Hosszúság 19°4'38" (N47 31.07 - E19 4.63) Térkép

Zöld vassárkány

Az Állatkerben található két nagyméretű öntöttvas sárkány sokkal régebbi, mint amilyennek látszanak, ráadásul történetük is kalandos.

Valójában hárman vannak, 1856-ban készültek a Schlick-féle Vasöntödében, Feszl Frigyes tervei alapján. Eredetileg a Széchenyi-Lánchíd pesti hídfőjénél, a Duna Gőzhajózási Társaság egyik kapujánál álltak, közel a Duna-parthoz, a rakpart átépítésekor azonban áthelyezték őket a Városliget szélére.

1958-ban az egyik sárkány innen a Budán található Kiscelli Múzeum elé került, a másik kettő a nemrég megboldogult Budapesti Vidám Parkba, az Elvarázsolt Kastély elé. A két vassárkány 2010-ben innen került át ide, az Állatkertbe.

A Vidám Parkot (vagy Vidámparkot) egyébként hosszú működés után 2013 szeptemberében bezárták, és területét pont a Budapesti Állatkert kapta meg. Itt alakították ki a Holnemvolt Parkot, melyben egyebek mellett a vidámpark néhány régi, műemléki attrakciója is új életet kaphatott.

Pálmaház ("America Tropicana")

Az épületet Végh Gyula tervezte és 1909-1912 között emelték. 1991-2000 között nagyszabású felújításon esett át.

A Budapesti Állat- és Növénykert Pálmaházát eredetileg a Gellért-hegyre tervezték, ám az állatkert 1909-1912 közötti nagy átépítése alatt mégiscsak úgy gondolták a döntéshozók, hogy itt, a Nagy-tó partján lesz a legjobb helyen. Műszakilag Végh Gyula tervezte, míg a kertészeti kialakítás Ilsemann Keresztély és Räde Károly munkája volt.

Maga az épület egy vasszerkezetes, két részből álló nagy üvegcsarnok, két oldalán 3-3 mellékcsarnokkal. A növenyek bemutatása mellett volt benne terrárium, és például a félkör alakú, ma cukrászdaként üzemelő részbe 1934-ben krokodilokat is telepítettek.

A II. világháború komoly károkat okozott a Pálmaházban, és csupán 1952-ben nyitották meg újra, de többek között a sérülések és a belső párás klíma miatt továbbra is rossz állapotban volt. Ennek csak az 1991-2000 közötti nagy rekonstrukció tett pontot a végére, így ma már az Akváriummal együtt eredeti (vagy még szebb) pompájában tekinthetik meg a látogatók.

Xántus János-ház

1952-ben épült, tervezte a Fővárosi Tervező Iroda.

Xántus János (1825-1894) magyar természettudós, utazó és etnológus (néprajzkutató), egyebek közt a Fővárosi Állatkert első igazgatója volt. Külföldön John Xantus de Vesey néven is ismert. Jelentős növénytani és állattani gyűjteménnyel gazdagította többek között a Magyar Nemzeti Múzeumot.

Bölényt ábrázoló festmény (pontosabban egy sgraffito) az 1963-ban átadott, 2010-ben lebontott Bölényház falán

A sgraffito nem egyszerű festmény, hanem például az állatkerti Bölényház esetében a falra egymás után felvitt különböző színű vakolatrétegek tudatos és precíz visszakaparásával létrejövő kép vagy ábra.

A Budapesti Állat- és Növénykert Bölényházát 1963-ban építették az 1912-ben épült és a II. világháborúban megsemmisült régi Bivalyház helyén, Kéri Gyula és Bognár Ferenc tervei alapján, a korban gyakran használt szocialista realista (szocreál) stílusban. Falára a bölény figurát Percz Jenő József tervezte ugyanekkor, őskori barlangrajzok és afrikai ábrázolások motiválták, mind a forma, mind a színek tekintetében. Az épületet 2010-ben lebontották és alapjaira felépítették a régi, Kós Károly és Zrumeczky Dezső-féle Bivalyház mását. A bölény figura sorsa innentől már nem ismert.

Afrikai földi bálványok fa oszlopszobor, valamint távolban az Elefántház és kilátótornya

A Budapesti Állatkert Elefánt-kapujához közel álló két fából faragott oszlopszobor eredetijeit Afrikából, a Kongó vidékéről hozták Budapestre, és 1912-ben az Állatkert átalakításakor kerültek kiállításra. Ezek a példányok azonban a világháborúban megsemmisültek. A szobrokat Tóth József szobrászművész faragta ki újra fából Tanzániában, és Lendvai Pál és Pázmándi Gyula nagylelkűségének köszönhetően kerülhettek mai helyükre 1998-ban.