Józsefváros, Palotanegyed - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°29'26", Hosszúság 19°3'49" (N47 29.43 - E19 3.82) Térkép

Az ELTE Bölcsészettudományi kara épületének oromzata egy háromszög alakú timpanonnal, benne az "Ásványtan" című szoborcsoport

A Múzeum krt. 4. szám alatti épületet Wéber Antal tervezte 1884-ben, eredetileg a Állat- és Ásványtani Intézet működött falai közt, erre utalnak a timpanonokban lévő "Állattan" és "Ásványtan" elnevezésű szoborcsoportok is (Fessler Leó alkotásai 1895-ből). A palota ma az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi karának az A épülete. Az ELTE Magyarország legrégebbi máig folyamatosan működő egyeteme - 1635-ben alapították -, és a legnagyobb is egyben.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi kar (BTK) épülete

A Zsolnay majolika díszítésű palotát Steindl Imre tervei alapján 1880-1882 között építették olasz neoreneszánsz stílusban. A Duna budai partján lévő új, Hauszmann Alajos-féle Műszaki Egyetem 1909-es megnyitásáig ez volt a műegyetem (mely a budai Politechnikum jogutódja, azaz az 1871-ben alapított Magyar Királyi József Műegyetem) épülete.

Magyar Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum klasszicista stílusú épületét Pollack Mihály tervezte, 1837-1847 között épült fel. Magát a múzeumot gróf Széchényi Ferenc alapította. Érdekesség, hogy a Dég községben álló Festetics-kastély szinte a Nemzeti Múzeum testvérépülete, ami nem is csoda: az 1810 és 1815 között épült vidéki kastély szintén Pollack Mihály építész alkotása.

A Magyar Nemzeti Múzeum bejárati oszlopcsarnoka (ún. portikusza)

A Nemzeti Múzeum homlokzatának timpanonján a szobordíszeket a Rafael Monti milánói olasz szobrászművész készítette, Ludwig Schaller müncheni szobrász elképzelései alapján. A középen ülő Pannónia nőalak babérkoszorúkat fog a kezében, melyeket jobbról a tudományt és művészetet, balról a történelmet és a hírnevet megszemélyesítő személyeknek nyújt át. A háromszög sarkaiban lévő figurák a Duna és a Dráva folyókat szimbolizálják.

Arany János magyar költő és író emlékmű

Arany János költő bronz emlékművét Strobl Alajos készítette 1893-ban. A szobor talapzatára balra Rozgonyi Piroska, jobbra Toldi Miklós, a Toldi trilógia főhősei kerültek. A szoborcsoport talapzata Schickedanz Albert munkája, az emlékmű a Nemzeti Múzeum előtt lett felállítva.

Kisfaludy Sándor magyar lírai költő emlékműve

Az úgynevezett "Himfy-lant" szobrot Kisfaludy Sándor magyar író (1772-1844) emlékére készítette Petrovics Döme, állíttatták "Magyar és Erdélyhon leányai" 1848-ban. Jelenlegi vörös márvány talapzatára 1903-ban helyezték. A bronz sas figurához hozzátartozott a névadó lant szobor is, mely 1944-ben ledőlt és nyoma veszett.

Kisfaludy Sándor írói álneve Himfy volt, az emlékmű megnevezése is erre utal. A név gyorsan közismert lett és az író közönségbálvány lett. A Kisfaludy Társaság tagja volt, mely irodalmi közösséget öccse, a tuberkolózisban elhunyt Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró és festő emlékére alapított egy írói baráti társaság 1836-ban. Kisfaludy Sándornak egyébként egy másik szobra is található Balatonfüreden.

A Magyar Igazság kútja (más néven Justitia-kút)

A bronzból és mészkőből épített Justitia-kút Szentgyörgyi István alkotása. Az angol Lord Rothermere tiszteletére készítette 1929-ben.

Sidney Harold Harmsworth, Rothermere 1. vikomtja (1868-1940) brit sajtómágnás és politikus, valamint többek között a magyar revízionista törekvések támogatója volt. Célja volt Magyarország és a magyar emberek Trianoni Békeszerződés utáni helyzetére való nemzetközi figyelemfelkeltés, sőt, a visszacsatolandó elvesztett területekre vonatkozóan konkrét tervei és javaslatai is voltak. A Trianoni Békeszerződés az Első Világháborút hivatott lezárni Magyarország számára, érvénybe lépésekor (1920. június 4-én) az ország elvesztette területe és népessége kétharmadát, valamint magyarok milliói rekedtek az országhatáron kívül.

Wenckheim-palota

A neobarokk stílusú, neoreneszánsz elemekkel tarkított Wenckheim-palota napjainkban (1931 óta) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete. A palota 1886-1889 között épült, építésze Meinig Artúr volt. A ma látható díszbejárat kovácsoltvas kapuit és kandelábereit 1897-ben Jungfer Gyula készítette.