Kegytemplom - Máriagyűd, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

A Máriagyűdi Kegyhely téglavörös-fehér színű barokk temploma

2008-ban bazilika rangot kapott XVI. Benedek pápától.

Máriagyűd környéke, a domb melletti források már az ókori rómaiak idejében is pihenőhelyként szolgáltak a Sopianae-Mursa (azaz Pécs-Eszék) útvonalon. Később keresztény szlávok (valószínűleg szlovének) Szűz Mária oltárt építettek ide, melyet az első magyar király, Szent István által a környékre telepített bencés szerzetesek találtak meg 1006-ban. A barátok az oltár-szobor köré kápolnát építettek, aminek helyére 1148-ban II. Géza magyar király már templomot emeltetett. Az idők folyamán ezt párszor átalakították, majd 1742-ben elkészült a ma látható hatalmas, kereszt alaprajzú, kéttornyú barokk kegytemplom. Oltárán viszont nem az eredeti Mária-szobor, hanem egy kb. 300 éves másik alkotás látható.

Mária-szobor a neobarokk főoltáron, az ún. Kegyoltáron

Az oltár 1862-ben készült siklósi "márványból" (mely valójában mészkő).

A máriagyűdi kegytemplom szentélyében, a főoltáron látható szobor 1713-ban készült (az ezüst-ötvözetből készült palástok 1784-ben). A Mária-szobor karján a kis Jézussal a pécsi megyés püspök adománya volt. Az eredeti Mária-szobrot a Rákóczi-szabadságharc elől Eszékre (ma Osijek, Horvátország) menekítették. A harcokra az 1711-es szatmári béke tett pontot (Szatmár ma Romániában van, román neve Satu Mare). A gyűdiek azonban hiába kérték vissza a szobrot, az eszékiek nem adták vissza, sőt, a pápa is nekik adott igazat. A régi Mária-szobor így ma is ott látható Eszék (Osijek) városában, Horvátországban.

A kegytemplom belső tere

A kegytemplom 1805 óta római katolikus zarándokhely, a pápa ekkor ismerte el hivatalosan. Ebben komoly szerepe volt az 1687-es úgynevezett Mária-jelenésnek (Szűz Mária állítólagos természetfeletti megjelenésének) is.

A templom a török megszállás után előbb a görögkeleti, majd a kálvinista egyház tuladonában volt. 1687-ben azonban egy helyi római katolikus gazdának az akkor a kálvinisták kezében lévő templom ablakában mennyei fényözön kíséretében megjelent Szűz Mária. Hozzá kell azonban tenni, hogy a katolikus gazdával lévő kálvinista társa ebből - felettébb érdekes módon - nem látott semmit. A siklósi ispán viszont addig imádkozott, míg kiderült, a kálvinista hívő valahogy mégiscsak látta a jelenést. Szóval ahogy a legtöbb vallásban lenni szokott, a felekezetek közötti viszályban nem volt hiány, ráadásul Magyaroszágon ekkor még nem csitultak el az ellenreformáció hullámai. Egy szó mit száz, a katolikusok felsőbb uraságok közbenjárásával (tulajdonképpen erővel) visszaszerezték a templomot a kálvinistáktól. Később, 1757 körül egy egyházi nyomozás is - nem részletezett módon - bebizonyította, hogy a templom és környéke csodatévő szent hely. Azóta is búcsújáró hely, ahová sok hívő jön el a világ minden tájáról testi és lelki gyógyulást remélve.

A máriagyűdi templom 2008-ban XVI. Benedek pápától bazilika (basilica minor) rangot kapott.