Egyéb képek - Jászberény, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°30'2", Hosszúság 19°54'54" (N47 30.03 - E19 54.9) Térkép

Bundás-kút

A térségben a juhászember hagyományos öltözékének neve a "bunda", amit rackajuhok szőréből készítettek, a díszkút neve erre utal. Jankovits Gyula alkotását eredetileg egy 1908-ban fúrt artézi kútra emelték 1912-ben, jelenlegi helyén 1960 óta áll. Érdekesség, hogy korabeli cikkek alapján a helyiek nem igazán kedvelték, sőt, kritizálták a szobrot.

A középkori török-magyar harcok emlékműve

A ferences templom melletti parkban álló, férfialakot ábrázoló kőszobor 1909-ben készült, Körmendi Frim Jenő alkotása. A művet a várromok, egykori török földvár-sáncok 1840-es lebontásakor talált csontok fölé helyezték, egy korábban elhelyezett, de megromlott állapotú emléktábla helyére. Az alkotás talapzatán egy vers olvasható, Karádi Győző jászberényi költő sorai: "Török, magyar egymás ellen / Küzdött itt vad gyűlöletben. / Hősei sok irtó hadnak / békén együtt itt porladnak."

Hamza Múzeum

A jászberényi Hamza Múzeumot Hamza Dezső Ákos (1903-1993) magyar festőművész és filmrendező hagyatékának, az úgynevezett Hamza Gyűjteménynek bemutatására alapították 1995-ben. Ez Jászberény első és máig egyetlen képzőművészeti közgyűjteménye. A gyűjtemény magában foglalja Hamza Dezső Ákos képzőművészeti alkotásait, valamint párja, Hamza Lehel Mária (1906-1997) magyar származású divattervező és iparművész rajzait.

A pár Párizsban ismerkedik meg és 1933-ban kelnek egybe, majd később Rómában élnek, végült pedig Brazíliában, São Paulóban telepednek le 1953-ban. Csupán 1989-ben, a rendszerváltáskor települnek vissza Magyarországra, Jászberénybe. Itt alapítványt, majd múzeumot alapítottak, ez lett a Hamza Múzeum. Alkotásaikat, gyűjteményüket a városra és a jászságra hagyják.