Balaton-part, strandok - Balatonfüred, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 46°57'20", Hosszúság 17°54'3" (N46 57.33 - E17 54.05) Térkép

Egy N20-as, azaz Nacra 20-as katamarán verseny-vitorlás

NACRA = North American Catamaran Racing Association, azaz Észak-Amerikai Versenykatamarán Szövetség

2011-ben a Balaton és Balatonfüred városa adott otthont az F18-as (Formula 18) vitorlás katamarán hajóosztály világbajnokságának. Az F18-asok versenye a vitorlássport egyik leglátványosabbja, mivel a 18 láb (kb. 5,5 méter) hosszú kéttörzsű hajók igen gyorsak és fordulékonyak, így a futamokon akcióban nincs hiány. A balatoni világbajnokságon 26 ország 136 versenyzője állt rajthoz, a győztes az ausztrál Darren Bundock - Jeroen van Leeuwen páros lett. Az első 50-be két magyar hajó is befért; a legjobb magyar Váradi Szabó János - Petheö Tamás páros összetettben 37. lett. Emellett kimelendő a Franciaország színeiben versenyző magyar Róka Bianka, aki a francia Fréderique Pfeiffer oldalán a 23. helyen végzett az ezüst csoportban, ráadásul a hölgyek között elsők lettek.

A verseny helyszínére kilátogatott Franck Cammas világbajnok francia vitorlázó is. Ő csapattársaival (összesen 10 fős legénységgel) megnyerte a 2010-es Jules Verne Trophy vitorlás földkerülő bajnokságot és megszerezte a Jules Verne-trófeát. A versenyen egyébként tetszőleges típusú jachttal kell a lehető leggyorsabban körbevitorlázni a Földet. "Groupama 3" nevű trimarán vitorlásukkal 48 nap 7 óra 44 perc 52 másodperc alatt kerülték meg a Földet, habár a rekordot 2012-ben honfitársa, a szintén francia Loïck Peyron megdöntötte (az új rekord hozzávetőlegesen 45 nap és 13 óra). Mindemellett Franck Cammas a 2011-2012-es Volvo Ocean Race (egy másik földkerülő vitorlásverseny) győztese is egyben.

Bütykös hattyú (Cygnus olor) a mólón

A Balatonon is sokfelé látható hófehér Bütykös hattyú (Cygnus olor) az egyik legnagyobb röpképes madár. Szárnyai több, mint két méter fesztávolságúak, a súlya pedig akár 14 kilogramm is lehet. Ez a vízimadár nevét a piros csőre felső részén látható jellegzetes fekete színű "bütyök" után kapta. Dánia nemzeti madarát a szabad természetben eredetileg a legtöbb eredeti élőhelyéről kipusztították, de szépsége miatt kedvtelésből sokfelé újra betelepítették. Magyarországon először 1970-ben a Fertő-tavon jelent meg és fészkelt újra. A bütykös hattyú az 1980-as években érte el a Balatont, a faj 1982 körül már bizonyítottan fészkelt a tónál. Azóta számuk tovább növekszik, és több pár télen is a Balatonon marad. Többen tájidegennek tartják a hattyúkat Közép-Európa legnagyobb taván, és a többi madárral szembeni viszonylagos agresszív viselkedést is problémának tartják. Pedig a hattyúk régen egészen biztosan őshonosak voltak és fészkeltek a Balatonon, ráadásul az utóbbi évtizedekben is természetes folyamat által, emberi beavatkozás nélkül települtek vissza.