Szent István Egyetem - Gödöllő, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°35'34", Hosszúság 19°21'40" (N47 35.57 - E19 21.67) Térkép

Árpádházi Kálmán herceg (1208-1241) lovasszobra a gödöllői Szent István Egyetem előtt

Kálmán herceg „Árpád nemzetségének a Mohi csatában halálra sebzett hősi ivadéka” volt, amint az a szobor talapzatán is olvasható. Apja, II. András magyar király Kálmánt már hatéves korában, 1214-ben megtette Halics királyának. Halics más néven Galícia és Lodoméria (II. András király óta), egykori kelet-közép-európai történelmi és földrajzi régió, melynek területén ma Lengyelország és Ukrajna osztozik. Kálmán amellett, hogy élete végéig viselhette királyi címét, a halicsi felkelések miatt menekülés várt rá, de kárpótlásul apjától megkapta a szepességi grófságot. Ezáltal kerülhetett kapcsolatba a premontrei szerzetesekkel, kiknek építkezéseit föld- és pénzadományokkal támogatta. 1226-ban Szlavónia, Horvátország és Dalmácia hrecege lett, miután apja, II András király elvette a tartományokat testvérétől, a majdani IV. Bélától és utóbb Kálmánnak adta. Béla ugyanekkor Erdély hercege lett. Ezzel az akcióval II. András valószínűleg viszályt próbált szítani a testvérek, azaz az ellene fordult fiai közt, de meglepetésére Kálmán továbbra is együttműködött Bélával, hogy megpróbálják közösen visszavenni a nekik járó uralkodói birtokokat (mivel II. András megszegte korábbi igéreteit). A mongolok (sokszor tévesen tatárok) elleni muhi csatába is a horvátországi csapatok élén vonult, ám az itt szerzett sebesüléseibe 1241-ben belehalt.

Kálmán herceg lovasszobra a gödöllői Szent István Egyetem előtt

A szobrot közelről szemlélőnek feltűnhet, hogy a paripa hasa alja, pontosabban a nemesebbik része a lábai között igencsak fénylik. Ennek oka, hogy az egyetem diákjai közt babonaként terjed, hogy a sikeres vizsgák érdekében a szobrot gyakran meg kell simogatni, éppen ezen a helyen. Érdekes lenne megnézni a statisztikákat, hogy mennyire működik a dolog...

A gödöllői Szent István Egyetem bejárati homlokzata

A Szent István Egyetem jelenlegi főépülete eredetileg a premontrei szerzetesrend részére készült, de már akkor is oktatási célokból. Az 1920-as trianoni békeszerződés diktátuma következtében a premontrei szerzetesrend elvesztette a Románia kezébe kerülő Nagyvárad, valamint a Szlovákia (azaz akkor Csehszlovákia) határai mögé tolódó Kassa és Rozsnyó városok gimnáziumait. Jászóvár cseh területre került, az itteni rendfőnök kezdeményezte új intézet alapítását Magyarország új határain belül. Erre 1923-ban állami támogatásként Gödöllőn kaptak 88 hold földet az akkori Fácános-erdő területéből.

A gödöllői Szent István Egyetem belső udvari homlokzata

A neobarokk stílusú épületegyüttest Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezte. Az épület gimnáziumi (déli) szárnya készült el legelőször, már 1924-ben. Egy évre rá elkészült a keleti szárny és benne megkezdte működését a Szent Norbert Nevelőintézet. A főhomlokzati (központi, nyugati) szárny és a rendház 1928-ban nyílt meg. Az épület belső terét egykor neves művészek, egyebek közt Nagy Sándor, Sidló Ferenc és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai díszítették.

A gödöllői Szent István Egyetem teraszos belső kertje

Az 1933-mas negyedik Cserkész Világtalálkozó (IV. Jamboree vagy magyarosan "dzsembori") parancsnoksága az egyetem (pontosabban akkor még a premontrei intézet) falai között kapott helyet.

A gödöllői Szent István Egyetem pompás belső udvara

A II. világháború komoly sérüléseket okozott az épületben, több bombatalálat is érte. Előbb 1944-ben hadikórház, majd 1945-ben az egész épülettömb fogolytábor lett, miután a premontrei rend tagjait átköltöztették Máriabesnyőre (mely közigazgatásilag ma Gödöllő része).

A gödöllői Szent István Egyetem kastélyokat megszégyenítő belső kertje

1948-ban államosították a gimnáziumot, majd 1949-ben Gödöllőt jelölte ki a kormány az agrártudományok felsőfokú képzésére. Komplett tanszékeket költöztettek ide, sorra újabb épületekkel bővült az egyetem. Mára Magyarország legmodernebb agrártudományi egyeteme lett. Az egyik újabban emelt épületben 1992 óta ismét premontrei gimnázium működik.

Gödöllői Szent István Egyetem, a gépészmérnöki kar aulája

A Szent István Egyetem gödöllői Gépészmérnöki kar aulájának közepén 1983 óta látható nagy méretű bronz dombormű Amerigo Tot (1909-1984), a magyar származású Rómában élt szobrászművész alkotása, címe: „A mag apoteózisa” (azaz megdicsőülése) és 1980-ban készült. A hatalmas 120 négyzetméteres bronz plasztikának van egy kisebb változata, mely a budapesti Kossuth Lajos tér 11. szám alatti árkádokban látható (ez a Földművelésügyi Minisztérium épülete).