Belváros - Kaposvár, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

Kossuth-szobor a Nagyboldogasszony római katolikus székesegyház mellett

Kossuth Lajos magyar államférfi főtéri szobra Kopits János helyi szobrászművész munkáját dicséri. A Csiky Gergely Színházzal egy időben, 1911-ben avatták fel. Kossuth Lajos 1869-ben Kaposvár országgyűlési képviselőjének választották, mely tisztségről azonban lemondott. Húsz évre rá, 1889 azonban a város díszpolgárának választják. Neve ma is ott látható a Városháza bejáratánál belül lévő márványtáblán.

Falikép a Nagyboldogasszony-székesegyház homlokzatán

A kaposvári székesegyház kapuja fölött látható kép 1937-ben készült, a fentebb ülő Magyarok Nagyasszonyát és Jézus Krisztust dicsőítő egyházi és világi személyeket ábrázol.

A magyar „Nagyboldogasszony” és „Magyarok Nagyasszonya”, valamint a latin „Beata Virgo” (azaz „Boldogságos Szűz”) elnevezések mind ugyanazt a személyt takarják: Szűz Máriát, Jézus Krisztus édesanyját. Maga a Mária női keresztnév a héber eredetű Mirjam-ból ered és többen a „keserű” szóból származtatják, habár jelenleg nincs egyértelműen elfogadott jelentése.

A hagyomány szerint a magyar I. (Szent) István király, mivel nem volt őt túlélő fiú trónörököse, Magyarországot Mária-Boldogasszonynak ajánlotta, valószínűleg innen eredhet a „Magyarok Nagyasszonya” elnevezés.

Teraszos szökőkutak a székesegyház előtt

A tér szélén jobbra a Kapos Hotel szocreál épülete látszik.

A 2003-mas év nagy változást hozott Kaposvár életébe. A Kossuth tér környékét teljesen lezárták a gépjárműforgalom elől, meghitt, emberközeli sétálóutcákat és díszkővel burkolt tágas tereket alakítottak ki, melyeket az emberek a legnagyobb örömmel azonnal el is foglaltak. Talán az új városképnek is köszönhető, hogy Kaposvár 2008-ban a közszolgálati Magyar Televízió közönségszavazásán a megtisztelő „Év Települése” címet kapta. A főtér szökőkútjai is a nagyszabású felújításkor, 2003-ban kerültek helyükre, Ripszám János tervei alapján készültek.

A Városháza régi épülete

A főtér egyik meghatározó épületét, a régi Városházát 1903-ban emelték, neoreneszánsz stílusban, Kopeczek György és Kertész Róbert tervei szerint. Helyén az 1800-as évek vége felé is még csak egy apró ház állt, ez volt a „Vendéglő a Bárányhoz” nevű kis fogadó. Az első városháza egyszerű épülete e mellett kapott helyet. Miután ez hamarosan szűkösnek bizonyult Kaposvár egyre több és bonyolultabb ügyeihez, a 20. század elején a régi városháza és a fogadó helyére a napjainkban is látható impozáns épületet állították.

Az épületbe lépőt Kaposvár díszpolgárainak márványtáblája fogadja. A belső falfestményeket Udvardy Géza alkotta, így az előtérben található megye- és városcímereket, valamint a lépcsőházban az egykor volt kaposvári várat bemutató művet is. Ez utóbbi Giacomo de Rossi 1686-os metszete alapján készült. Különlegesség a nagyterem faburkolata is, valamint az itt látható nagyméretű Deák Ferenc és Kossuth Lajos magyar államférfiak festményei, Bacskay Béla alkotásai. A díszterem és a lépcsőház festett üvegablakait a világhírű Róth Miksa üvegfestő mester készítette.

Leanderekkel szegélyezett hűsítő szökőkút a főtér közepén és a római katolikus Nagyboldogasszony-székesegyház

A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház helyén 1702-ben egy apró fatemplom állt, ám ezt az idő vasfoga hamar kikezdte, lebontották. A helyén emelt első kőtemplomot 1744-ben fejezték be, de Kaposvár gyarapodó lakossága ezt is gyorsan kinőtte. Ezért emelték a ma látható, 1886-ban felszentelt fenséges neoromán stílusú templomot, mely a székesegyházi rangot 1993-ban kapta meg.

Nepomuki Szent János szobra, távolabb az egykori zárda sárga épülete

Nepomuki Szent János a város védőszentje. Az őt ábrázoló, a székesegyház előtt álló kőszobor 1742-ben lett kifaragva, ezzel Kaposvár második legrégibb szobra.

A Kaposvár legöregebb szobra címet a Csalogány utca és a Béla király utca sarkán található tabernákulumoszlop érdemli ki, 1721-ből való. Az oszlop kis fülkéjében apró barokk fa faragvány, az úgynevezett Gyugyuló Jézus-szobor található. A megkötözött Jézust ábrázolja töviskoszorúval a fején, guggoló testhelyzetben (a szoborra a fura név ez utóbbi miatt ragadt rá).