Székesegyház - Pécs, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 46°4'42", Hosszúság 18°13'25" (N46 4.7 - E18 13.42) Térkép

A pécsi székesegyház szentélye az oszlopokon álló úgynevezett cibórium oltárral, természetes fénynél

A bizonyos katolikus templomok belső terében, szentélyében megjelenő, oszlopokon nyugvó fedett építmény az úgynevezett "cibórium" (a görög "ciborion" szó után). Eredete az ókori rómaiakig nyúlik vissza, a fontosabb vagy valamilyen kiváltságot élvező helyeket kívánták ezzel a megoldással kiemelni. Akkoriban gyakran kőből vagy fából készített baldachin is tartozott hozzá.

Napjaink egyik legszebb cibóriuma a római Szent Péter-bazilikában látható, mely Giovanni Lorenzo Bernini alkotása 1633-ből, de látható egy például a San Pietro in Vincoli ("Szent Péter láncokban") nevű bazilikában, szintén az olaszországi Rómában. Az újkori templomi építészetben nagyon ritkán használnak cibóriumot, így a Pécsi székesegyház és bazilika ebben a tekintetben igen különleges, hiszen szentélyét egy ilyen építmény díszíti. Ez az úgynevezett "baldachinos népoltár" vagy "cibórium-népoltár" Zala György alkotása a 19. század végéről, tehát viszonylag új alkotás (bár az eredeti románkori templomban is hasonló építmény állt a szentélyben). A népoltárra egyébként egyszerűen azért volt szükség, mert a főoltár a főhajóból - a szentélynek az altemplom miatt megemelt padlózata miatt - nem látszik.

A cibórium szónak van egy másik jelentése, ez szintén az egyházhoz köthető: kehely formájú, fedéllel ellátott zárható edény, mely a katolikus és az anglikán szertartások kelléke és feladata az áldozati ostya őrzésére.

Apostolok és szentek képei a kazettás famennyezeten

A Pécsi székesegyház Magyarország első olyan temploma, mely a restaurált műalkotások és berendezési tárgyak állagromlásának megakadályozására légkondícionálást kapott.

Rómából származó 17.századi alabástrom epitáfium oltár, felette Székely Bertalan festménye: "Szent Mór püspök áldozatot mutat be"

A Pécsi bazilika és székesegyház Szűz Mária-mellékkápolnájában őrzik Európa (és talán a világ) legnagyobb alabástrom faragványát. A 16. vagy 17.századi alabástrom epitáfium oltárt eredetileg sírkőnek szánták, vélhetően egy ismeretlen holland mester munkája (egyes források azt valószínűsítik, egy gazdag Medici megrendelésére készült Cornelius Floris műhelyében). Körülbelül 20 éven át készült, mivel a lágy anyagot vésés helyett csak csiszolni és polírozni lehetett. Így viszont sokkal finomabb részleteket is ki tudtak dolgozni, például az emberalakok arcmimikáját, ami alabástrom szobroknál ritkaság.

Magyarországra Esterházy László pécsi püspök jóvoltából került, aki 1787-ben Rómából Pécsre hozatta, és hatalmas vagyont fizetett érte (hogy honnan volt ennyi pénze, az persze más kérdés).

Maga az alabástrom egy finom szemű, lágy gipsz kőzet. A belőle készült faragvány megfelelően erős fénnyel átvilágítva kissé áttetsző lesz. Több színváltozata is van, de mindenképpen a fehér a legértékesebb. Megmunkálása, csiszolása és polírozása nehéz és időigényes munka.

Az "epitáfium" szó egyébként - mint oly sok más szó - ókori görög és latin eredetű, gyászbeszédet vagy sírfeliratot jelent. Manapság a templomokban vagy kápolnákban a halottak emlékére elhelyezett, keretezett feliratos képet, táblát vagy domborművet értjük alatta.

A 11. század végéről származó öthajós altemplom oszloperdeje

Janus Pannonius költő és püspök sírja a kép bal szélén található.

1991-ben a Pécsi székesegyház renoválásakor csontokat találtak, és már akkor valószínűsítették, hogy Janus Pannonius (1434-1472) magyar humanista költő és püspök földi maradványaira bukkantak. A 2008-ban elvégzett antropológiai vizsgálatok mindezt megerősítették. Janus Pannonius teste végült a bazilka altemplomában lett eltemetve, végső nyughelye a nyugati falon, Dulánszky Nándor püspök sírja mellett található.

Dulánszky Nándor püspök sírja az altemplomban

A pécsi Szent Péter és Szent Pál Bazilika és Székesegyház mai formáját a 1882-1891 közötti átépítéskor nyerte el. Az átalakítást az egyház részéről az a Dulánszky Nándor püspök rendelte meg 1877-ben, kinek sírja és mellszobra a székesegyház altemplomában található. Az átépítési munkálatok Schmiedt Frigyes (Friedrich von Schmidt) osztrák építész vezetésével zajlottak, elsődleges célja az eredeti 11. századi (Árpád-kori) állapot visszaállítása volt, hogy a templom visszanyerje román jellegét. Eközben azonban a korábbi átalakítások idején beépített rengeteg értékeket, mely nem illett a romanika stílusába sajnos egyszerűen leszerelték, szétszedték vagy eladták. Ezek leginkább barokk berendezési tárgyak voltak, melyeknek egy része szerencsére a környékbeli plébániatemplomokba került, ezek legtöbbje ma is látható.

A pécsi bazilika déli főkapuja, fent apostolok szobrai láthatók

A pécsi bazilika és székesegyház déli homlokzata fölött álló apostol szobrok réginek tűnhetnek, de igazából nem azok. Az eredeti szobrokat még 1854-ben állították fel, ezeket ma a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (Papnövelde utca 1.) udvarán lehet megtekinteni. Ezután 1891-ben is készítettek egy apostol szobor sorozatot, de alapanyagul gyenge minőségű homokkövet választottak (akárcsak például eredetileg a budapesti Országház esetében), ezért hamar tönkrementek. Csupán kettő maradt meg belőlük, melyek ma a Püspöki palota kertjében állnak. A napjainkban a templomon látható modernizált felfogású apostol szobrok 1961-ben készültek, Antal Károly alkotásai.