Főtér - Pécs, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 46°4'34", Hosszúság 18°13'40" (N46 4.57 - E18 13.67) Térkép

Gázi Kászim pasa dzsámija (ma római katolikus templom, egykori Szent Bertalan-templom) este

Habár némiképp közhely, de mégis igaz, hogy a Gázi Kászim pasa-dzsámi (ma Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom) a török-iszlám építészet egyik magyarországi gyöngyszeme. Az iszlám templomot Magyarország 150 éves török megszállásának idején építették, egy régi keresztény templom (Szent Bertalan-templom) helyére. Miután ismét a magyarok kezére került, katolikus templommá alakították, de a hozzáépítések ellenére iszlám építészeti jellege viszonylag épségben megmaradt. Hogy napjainkban ismét a török-kori formájához hasonló állapotban lássuk, arra az építészek 1956-ban tették fel a koronát, szinte szó szerint: a templom korábbi csúcsos (úgynevezett firenzei dóm típusú) kupoláját laposabb félgömb alakúra cserélték, mely az eredeti dzsámi kupolájához már sokkal jobban hasonlít.

A Gázi Kászim pasa-dzsámi (vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom) belső tere

A török hódoltság idejében épült pécsi Gázi Kászim pasa-dzsámi a 13. században emelt Szent Bertalan-templom helyére épült valamikor az 1560-as években, vélhetően a régi keresztény templom köveinek felhasználásával. Magyarország török megszállás alól történő felszabadítása után a templom a római katolikus jezsuita rend tulajdonába került. A török dzsámit 1702-ben keresztény templommá alakították, 1766-ban pedig a már régebben megsérült minaretet is lebontották.

Az idők folyamán több jelentős átalakítás történt, a legutóbbi 1939-ben. Ekkor többek között lebontották az 1770 körül hozzáépített barokk tornyot is, és helyén Körmendy Nándor tervei alapján kialakították a ma látható félkör alakú toldást. Az új "épületszárnyban" található nagyméretű freskókat, falfestményeket Gebauer Ernő készítette 1947-ben.

A Nádor Szálló fejújított homlokzata

A pécsi főtéren napjainkban látható Nádor Szálló valójában a második szállodaépület e helyen ugyanezen a néven. Az első Nádor Szálló még 1845-ben épült, nevét Habsburg József nádorról kapta. Ez a viszonylag egyszerű klasszicista stílusú kétemeletes szálloda 30 szépen berendezett szobájával még királyi és császári főhadiszállás is volt, az 1848-49-es szabadságharc idején.

Az első Nádor Szálló idővel egyre inkább elavultnak számított, ezért 1902-ben helyére felépítették a jelenleg is látható szecessziós épületet (Schlauch Imre tervei alapján). A 75 szobás új szálloda több helyet vett el a főtértől, ezért a közlekedés átkerült a tér másik oldalára.

A második Nádor Szálló történetének fénypontja az 1920-as évek körül jött el, mikor új tulajdonosa lett és egyesítették az akkori Pannónia Szállóval (ma Hotel Palatinus). A Nádor Szálló igazi luxusszálloda volt, drága berendezési tárgyakkal és technikai újdonságokkal (pl. elektromos világítás és központi fűtés) egyaránt felszerelve. 220 fős étterme még szétnyitható kupolás tetővel is rendelkezett.

A második világháború utáni kommunista idők államosítást hoztak a szállodának, de falai közt továbbra is megmaradt a pezsgő társasági élet. Sok híres magyar színész és író volt itt törzsvendég, és töltött el kellemes napokat, heteket. 1961-ben a szálloda repertoárja cukrászdával is bővült.

A kor sajnos idővel a második Nádor Szállót is megelőzte, lassan elavulttá vált és 1989-ben bezárták. 1999-ben megvásárolta a Danubius Hotels Group, akik azóta külsőleg szépen felújították és modernizálták (pl. mélygarázst kapott és művészeti galéria nyílt meg benne). Azonban a teljes belső renoválás továbbra is várat magára, így szálloda funkcióját napjainkig (2013-ig) még nem kaphatta vissza.