Belváros, vegyes képek - Pécs, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 46°4'40", Hosszúság 18°13'17" (N46 4.67 - E18 13.28) Térkép

Pezsgőház (az egykori Littke pezsgőgyár épülete)

Az 1859-ben a lengyel származású Littke Lőrinc által létrehozott Littke pezsgőgyár volt a mai Magyarország területének első pezsgőgyártó üzeme. Egyébként a történelmi, 1920 előtti Magyarország első pezsgőgyárát 1825-ben Pozsonyban nyitotta meg Fischer János bor- és gyarmatáru kereskedő és dr. Schönbauer Mihály orvos, melyet 1877-ben megvásárolta az osztrák származású Johann E. Hubert. A magyar "pezsgő" szó gróf Széchenyi István "Hitel" című 1830-ban kiadott munkájában jelenik meg először, tehát valószínűleg ő alkotta meg (a szénsavas borra addig a francia "champagnier" vagy "champagne" szó volt használatos Magyarországon).

Littke Lőrinc gyárának székhelye Pécsett, a Szent István téri úgynevezett "Pezsgőház" épületben volt. A Littke pezsgőgyár a II. világháború végéig működött, ezután viszont 1949-ben az állam kisajátította és a pezsgő gyártása Pécsett egy időre gyakorlatilag megszűnt. A Littke pincészetben csupán 1966-ben indulhatott újra a pezsgőkészítés, Pannonvin Pezsgőgyár néven és az Állami Pincegazdaság részeként. A pincészetet jópár név- és tulajdonosváltást követően ma egy szőlőtermesztéssel és borászattal is foglalkozó cég üzemelteti.

Pezsgőház (az egykori Littke pezsgőgyár épülete)

A pécsi Pezsgőház eredetileg 90 éven át Magyarország egyik első pezsgőgyárának (a Littke pezsgőgyárnak) székhelye volt. Alatta húzódik Pécs egyik leghosszabb, 2 km-es pincerendszere, melynek öt szintje az épület alá az utca szintjétől 12 méterre lenyúlik. Az átlagosan 12 és 14 °C közötti hőmérsékletű pincejáratok látogathatóak, található itt pezsgőmúzeum, egy 200 hektoliteres óriási fahordó és persze sok egyéb érdekesség. Napjainkban a több, mint 150 éves Szent István téri épület falai között működik egyebek közt 1999 óta a Pezsgőház Étterem.

Janus Pannonius 15. századi magyar humanista költő és pécsi püspök bronz szobra

Borsos Miklós műve, 1972

Az Európa-szerte ismert Janus Pannonius (eredeti nevén Csezmiczei János, 1434-1472) volt az első, név szerint is ismert magyar humanista gondolkodó és költő, valamint pécsi püspök. Elképzelhető, hogy Ivan Česmički néven horvátként látta meg a napvilágot, ami viszont egészen biztos, hogy Horvátország területén, Chezmicze (ma Csázma vagy Čazma) településen született. Mátyás király korában, a 15. században élt a reneszánsz Magyarországon, Nagyváradon (ma Románia területén, román neve Oradea) tanult nagybátyja, Vitéz János püspök mentoráltjaként. Vitéz János egyébként a magyar humanizmus megteremtője, és egyben Hunyadi Mátyás, azaz a későbbi I. Mátyás király egyik nevelője is volt.

Janus Pannonius költészete a maga korában abban hozott nagy újdonságot, hogy a vallási eszmék helyett immár a humanizmust és a reneszánsz életérzést helyezi előtérbe (békevágy, élet-szeretet, természet csodálata, tudomány és kultúra megbecsülése, stb.). Verseinek stílusa az olasz humanizmusból építkezik.

A költő egyik egész alakos szobra a pécsi Püspöki palota kertjében áll. Alkotója, Borsos Miklós a költő arcmását a képzeletére bízta, hiszen Janus Pannoniusról nem maradt fenn semmilyen hiteles arckép. Állítólag ezért kapott a szobor széles karimájú olasz kalapot, hogy beárnyékolja az arcot és ezzel is jelezze annak titokzatosságát. A bronz alkotást 1972-ben, a költő halálának 500. évfordulóján avatták fel, mellé pedig - utalva egyik szép versére és természetszeretetére - egy mandulafát ültettek.