Város - Siklós, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 45°51'6", Hosszúság 18°17'55" (N45 51.1 - E18 17.92) Térkép

Vörös márvány sírkő, rajta egy középkori páncélos lovag alakja

A siklósi Szentháromság templom szentélyének feltárásakor egy vörös márványból készült sírkő is előkerült. Ezen ugyan felirat nem volt, de a rajta lévő címer alapján valószínűsíthető, hogy az 1386-ban elhunyt idősebb Garai Miklós nádor síremléke lehet. Ez esetben bizonyosan a fia, ifjabb Garai Miklós nádor és horvát-szlavón bán hozatta ide és helyeztette el az oltár elé a sírkövet.

Malkocs bej-dzsámi (vagy Malkocs bég-dzsámi)

A "bég" a "bej" török katonai rang régies magyar neve.

Malkocs bég (vagy Malkocs bej, törökül Malkoç Bey) dzsámija Siklóson az egyik máig fennmaradt magyarországi iszlám-török építészeti emlék. A templom körülbelül 1543 és 1565 között épült, Magyarország török megszállása (a török hódoltság) idején. Mikor Siklós 1686-ban ismét magyar kézre került, a mecset még épségben volt, ám idővel az épület romlásnak indult. Minaretje és előudvara (az úgynevezett "szahn") elpusztult, és emellett az épületet többször át is alakították. A lepusztult épület műemléki feltárását 1969-ben kezdték el, Gerő Győző és Mendele Ferenc vezetésével. A helyreállítási munkálatok azonban csak az 1990-es évek elején indultak meg és 1994-ben fejeződtek be teljesen. Az épület már 1993-ban megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, a rangos Europa Nostra-díjat.

A dzsámi belső terének rekonstrukciója a törökországi Ankarai Néprajzi Múzeum segítségével történt (akik akkor többek között korabeli tárgyak adományával is hozzájárultak a berendezéshez).

Az 1991-ben kezdődött 10 éves délszláv háború idején az épület egy ideig eredeti funkcióját is ismét betöltötte: a Magyarországra menekült kis létszámú iszlám közösség imahelyként használhatta. További érdekesség, hogy a dzsámi belső terébe az akusztika javítása céljából állítólag agyagkorsókat falaztak be.