Belváros - Szekszárd, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 46°20'57", Hosszúság 18°41'56" (N46 20.95 - E18 41.93) Térkép

A szekszárdi Római katolikus templom

A Béla tér Szekszárd történelmi főtere, ennek közepén található Magyarország és egész Közép-Európa legnagyobb egyhajós szerkezetű római katolikus temploma. A késői barokk stílusú templomot 1806-ban fejezték be, Thallher József udvari építész tervei alapján épült. Tornya és tetőszerkezete 1925-ben gyermekek gondatlan játszadozása miatt leégett, a faliképek megsérültek, a teljes helyreállítás több lépcsőben egészen 1992-ig tartott.

I. Béla magyar király szobra

Lesenyei Márta alkotása, 1986

A várossal kapcsolatban van egy olyan közkeletű feltételezés, hogy Szekszárd az elnevezését I. Béla király után kapta. Úgy magyarázzák, hogy az uralkodó barna bőrű és kopasz volt, aminek a régi magyar nyelven rendre a „szög” és a „szár” szavak voltak a megfelelői, és ezért lett a település előbb Szegszárd, majd 1903 után végül Szekszárd. Szekszárd utalására legkorábban 1015-ös krónikákban találtak rá, majd 1061-ben I. Béla király már bencés apátságot alapít e helyen, később pedig ennek falai közt temetik el.

A Rotary Club szekszárdi megalakulásának emlékköve

A Rotary Club a legkiterjedtebb jótékonysági világszervezet, 1905-ben alapította egy amerikai ügyvéd. A szervezetben különböző szakemberek és üzletemberek vállalnak humanitárius szolgálatot. A tagok minden téren magas etikai norma szerint próbálnak élni és igykeznek a világot békés útra terelni.

A Rotary klubok az 1920-as években nagy népszerűségnek örvendtek világszerte, Magyarországon 1925-ben Budapesten alakult meg az első. Tagja volt például a világhírű tudós Szent-Györgyi Albert is. Magyarországon 1944-ben rendeletileg betiltották, ezután legközelebb 1988-ban kezdtek újjászerveződni, a szekszárdit pedig 1998-ban alapították.

A szekszárdi Városháza

A Városháza eredeti épületetét Tormay (Krenmüller) Károly megyei főorvos és Huber Henrik tervezte, megnyitója 1846-ban volt. Az ünnepségen Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző adott hangversenyt a szomszédos Vármegyeháza falai közt. Az akkori épület homlokzata a Vármegyeházához hasonló timpanonos kialakítású volt, ám az oszlopsor később megsüllyedt, az épület pedig annyira megrepedt, hogy állítólag ezeken keresztül az ülésteremből ki lehetett látni a térre.

A homlokzatot a 19-20. századok fordulóján kedvelt stílus, a szecesszió jegyében átalakították, a terveket immár Diczenty László helyi építész készítette. A munkát 1908-ban fejezték be, habár a kapunál látható tábla 1904-et jelöl meg az esemény időpontjául. A ma látható kőből faragott Szekszárd címer 1985-ben került fel a városháza homlokzatára.

Bezerédj István, reformkori politikus és szónok mellszobra

Konrád Sándor műve, 1942

Bezerédj István (1796-1856) volt az első magyar nemes földesúr, aki jobbágyai felszabadítására szerződést kötött velük. Az 1844-es országgyűlésen önszántából adózfizetésre kötelezte magát, miután a közteherviselés ügye hosszas vita után megbukott. Debrecen városát képviselve tagja volt az 1848-as forradalmi országgyűlésnek. 1850-ben vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, de végül kegyelmet nyer és száműzték a birtokára.

Érdekes módon a szobor elkészülése igen hosszú időt vett igénybe. A Szekszárdi Kaszinó 1896-ban határozott az alkotás felállításáról, de különböző okok miatt csupán 1942-ben készülhetett el.

Szent László magyar király szobra

Nagy Benedek alkotása, 2001

A Szekszárd főterén, a római katolikus templom mellett álló szobrot a Képes Krónika (Chronicon pictum vagy Chronica de rebus gestis Hungarorum, Kálti Márk 1358 körül) egyik iniciáléja inspirálta. Az ábrázolt jelenetben I. (Szent) László, a lovag király egy magyar lányt ment meg egy kun harcostól. A mű talapzatán Szent László királyt dicsőítő vers, egy 1470 körül szerzett latin himnusz korabeli magyar fordítása olvasható. A vers két töredékben maradt fenn, a Gyöngyösi-, illetve a Peer-kódex lapjain, ezekből viszont a teljes mű összeállítható volt.

Régi Vármegyeháza

A klasszicista Vármegyeháza épülete Pollack Mihály tervei szerint készült 1828-33 között. A belső udvaron az I. Béla király által 1061-ben alapított bencés apátság romjai állnak.